Szerbia száz városában vonultak utcára pénteken emberek, hogy békés demonstrációkkal tiltakozzanak az immár kilenc hónapja tartó, sokszor erőszakba fulladó diák- és ellenzéki akciók ellen. A résztvevők transzparensekkel és zászlókkal üzenték: tanulni, dolgozni és békében élni akarnak – nem pedig blokádok és utcai zavargások között.
„Zemun a blokádok ellen!” – hirdette a hatalmas molinó Belgrád egyik kerületében, ahol mintegy kétezren gyűltek össze péntek este a Magisztrátus téren. A tömegben nemzeti zászlók és lufik repkedtek olyan feliratokkal, mint „Tanulni akarok!”, „Dolgozni akarok!”, „Békét akarok!”.
Ana Brnabić házelnök már korábban bejelentette: országszerte száz településen szerveznek békemeneteket a kormány támogatói. Nem ez az első ilyen hullám – augusztus 20-án és 23-án tízezrek vonultak fel Szerbia városaiban.
Közben Aleksandar Vučić elnök gazdasági intézkedésekkel is próbálja csillapítani a feszültséget: januárig 12 százalékos nyugdíjemelést ígért, szeptembertől pedig 23 alapvető élelmiszer árát csökkenti a kormány.
Ki fizeti a számlát? – nyugati NGO-k és szerb milliomosok a tüntetések mögött
A belgrádi parlament védelmi bizottságának elnöke, Milovan Drecun ennél is tovább ment: szerinte a tüntetések mögött nem pusztán a belső elégedetlenség, hanem komoly külföldi finanszírozás áll.
„Számos nyugati NGO és vagyonos szerb – köztük külföldön élők – önti a pénzt ezekbe a mozgalmakba. Az ellenzék egy része is ebből él” – nyilatkozta.
Drecun konkrét neveket is említett: szerinte Dragan Đilas, Belgrád korábbi polgármestere, a Szabadság és Igazságosság Párt elnöke szintén részt vett a szervezésben, míg a médiatámogatást Dragan Šolak, Nyugat-Európában bejegyzett médiamágnás biztosítja a hozzá tartozó csatornákon (N1, Nova S).
A képviselő szerint a legismertebb NGO-k – például a CRTA vagy a TRAG alapítvány – évek óta milliós támogatásokat kapnak nyugati forrásokból, és ezekből építették ki országos hálózataikat. „Egy egész generáció nőtt fel, amely átitatódott anarchista, szélsőliberális ideológiákkal – ők a legaktívabbak az utcán” – fogalmazott.
Pénz érkezik a diaszpórából is: Drecun példaként amerikai és nyugat-európai szerb üzletembereket említett, köztük az „Alek Kavčić” alapítványt. De – mint mondta – belföldi nagyvállalkozók is finanszírozzák a megmozdulásokat, sőt uniós és amerikai alapok is beszállnak.
„Mindez külső pénzek nélkül nem működne. A tüntetések mögött hálózatok, NGO-k, sőt, külföldi titkosszolgálatok állnak – még ha ez utóbbit a legnehezebb is bizonyítani” – jelentette ki.
Politikai válság, amelynek nincs vége
A tiltakozások tavaly novemberben kezdődtek, miután Novi Sad vasútállomásán beomlott egy tetőszerkezet, és 16 ember életét vesztette. Azóta rendszeressé váltak a megmozdulások, amelyek egyre gyakrabban erőszakba torkollnak. Legutóbb augusztus 28-án a helyi filozófiai kar előtt tört ki összecsapás, ahol a rendőrök könnygázzal oszlatták fel a tömeget.
A szerb kormány szerint az ellenzék célja nem más, mint Vučić elnök és a kormány megbuktatása. Az államfő már korábban is jelezte: az elmúlt tíz évben 3 milliárd eurónyi külföldi pénz áramlott az országba, hogy támogassa a kormányellenes mozgalmakat.
Vučić ugyanakkor leszögezte: rendkívüli állapot bevezetése továbbra sem szerepel a napirenden.
.jpg)
