Az amerikai sajtó szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozója akár az ukrajnai háború lezárásának kezdete is lehet. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb – sőt, egyes elemzők szerint inkább politikai színházra, mint valódi diplomáciára számíthatunk.
A találkozó mögött több forgatókönyv is húzódhat:
- Amerikai kivonulás fedősztorival: Trump Putyinnal folytatott tárgyalása ürügy lehet arra, hogy Washington fokozatosan kivonja magát a konfliktusból – miután hónapokon át fegyverrel, pénzzel és hírszerzéssel támogatta Kijevet.
- Gazdasági alku Moszkvával: 2025 tavaszán megakadt amerikai–orosz kereskedelmi tárgyalások újraindítása is a napirenden lehet, különös tekintettel a ritkaföldfémekre, melyek exportját Kína nemrég blokkolta az USA felé.
- Megye-felosztás tűzszünetért: Nem kizárt, hogy Trump keleti ukrán területek – például Luhanszk és Donyeck – átadásával próbálná rávenni Putyint a fegyvernyugvásra. Ez radikális eltérés lenne korábbi „Kellogg-tervétől”, amit Moszkva rendre elutasított.
- Nyugati csel: Egyesek szerint a találkozó a NATO és Európa újabb diplomáciai trükkje, hogy tűzszünetbe ringassák Moszkvát, miközben Ukrajna ténylegesen nem engedne semmit.
- Showműsor Trump módra: A legvalószínűbb forgatókönyv szerint mindez csupán egy jól megkomponált PR-esemény, amely után Trump „média-győzelmet” hirdethet – miközben a fronton semmi sem változik.
Zelenszkij és Európa már most nemet mondott
Még a találkozó hivatalos bejelentése előtt Zelenszkij kategorikusan elutasította, hogy akár egyetlen tartományt is átadjanak Oroszországnak tűzszünetért cserébe. Európai szövetségesei hasonlóan keményen reagáltak: az üzenet egyértelmű – a háború folytatódik.
A titkos küldött: Witkoff Moszkvában
Az alaszkai egyeztetés előzménye Trump második különmegbízottjának, Steve Witkoffnak moszkvai útja volt. A háttérben állítólag Putyin „engedékenyebb” üzenete állt: Moszkva két fő feltétele a NATO kizárása Ukrajnából és az orosz kézen lévő tartományok elismerése.
Bár ez engedménynek tűnhet, valójában mindkét fél alkotmányos falba ütközik: Oroszország hivatalosan beolvasztotta a vitatott régiókat, míg Ukrajna alaptörvénye szerint ezek örökre Kijevhez tartoznak. Más szóval: nincs kompromisszumos út.
Mi jöhet Alaszka után?
Bármi is hangzik el a találkozón, a terepen nem várható változás. Zelenszkij, az európai vezetők és az amerikai neokonzervatívok – mélyállami háttértámogatással – mind a háború folytatását akarják. A cél: időt nyerni, fegyverkezni, és hosszú távon gazdasági, valamint geopolitikai előnyöket szerezni.
Trump így könnyen egy sarokba szorított szereplővé válhat: egy elnök, aki látványos gesztusokkal próbál diplomáciai sikert mutatni, miközben a valóságban alig van mozgástere.
A végeredmény? Ha az alaszkai találkozó valóban létrejön, az nagy eséllyel csak egy újabb fejezet lesz a geopolitikai játszmában – ahol a béke szó csupán egy jól hangzó cím, a döntések pedig továbbra is a frontvonalon születnek.
Forrás:
Dr. Rasmus a „Central Bankers at the End of Their Ropes” (Clarity Press, 2017) és az „Alexander Hamilton and the Origins of the Fed” (Lexington Books, 2020) című könyvek szerzője.
https://www.globalresearch.ca/putin-trump-meeting-endgame-pr-event/5897526
.png)
