Létrejöhet egy „iszlám NATO”? Szaúd-Arábia, Pakisztán és Irán közeledése, az USA kivonulása és Kína térnyerése új világrendhez vezethet. Mit jelent ez Európának és a globális politikának?
Az „iszlám NATO” gondolata – régóta a levegőben
Az úgynevezett „iszlám NATO” koncepciója nem új keletű: már 2015-ben felmerült az Arab Liga egyik konferenciáján. Azóta azonban csak részmegoldások születtek, valódi egységes katonai szövetség nélkül.
Az arab világ ugyanis nem egy homogén blokk, hanem sokszor egymással rivalizáló, instabil államok együttese. A Közel-Kelet történelmi és vallási törésvonalai – szunnita–síita ellentétek, etnikai feszültségek (pl. kurdok, törökök, arabok), valamint a külső hatalmak befolyása – mind akadályozták egy közös hadiszövetség létrejöttét.
A Közel-Kelet nagy játékosai – szövetségek és ellentétek
- Egyiptom: szekuláris, mérsékelten stabil állam, amely Izraellel is fenntart viszonylag működő kapcsolatot.
- Szaúd-Arábia és Irán: régóta riválisok, de Kína közvetítésével közelednek egymáshoz.
- Öböl-államok: inkább a szaúdi hegemónia alatt, de globális partnerekre (USA, Kína) is támaszkodnak.
- Izrael: a térségben továbbra is a legnagyobb vitapont. Bár sok ország hivatalosan elutasítja, egyre többen (pl. az „Abraham-megállapodások” révén) pragmatikusan együttműködnek vele.
Az USA fokozatos kivonulása Afganisztánból és Irakból, valamint a diplomáciai súlypont áthelyezése Kína és az indiai szubkontinens felé megnyitotta az utat új szövetségi formák előtt.
A fordulópont: Szaúd-Arábia és Pakisztán védelmi egyezménye
2025-ben Szaúd-Arábia és Pakisztán olyan védelmi megállapodást kötött, amely NATO-logikára épül: az egyikük elleni támadást mindkettőjük elleni támadásnak kell tekinteni.
Ez már nem puszta retorika, hanem egy konkrét lépés egy iszlám katonai szövetség felé. Ha más muszlim országok is csatlakoznak, egy valódi „iszlám NATO” jöhet létre – amely a globális erőviszonyokat alapjaiban írhatja át.
Mit jelent ez Európának és a világnak?
Az EU szerepe marginális. Bár több európai ország elismerte Palesztinát államként, stratégiai értelemben Európa geopolitikai bénultságban van. Az USA kivonulásával nem az unió, hanem Kína és részben Oroszország próbálja betölteni az űrt.
Vélemény:
Az „iszlám NATO” valószínűleg nem lesz egy másolat a nyugati NATO-ból. Inkább egy rugalmas, érdekalapú szövetség formálódhat, amelyben a muszlim országok – először a nagyobb hatalmak, mint Szaúd-Arábia, Irán, Pakisztán, majd a kisebb államok – közösen próbálják ellensúlyozni a nyugati és izraeli befolyást.
A kérdés inkább az: ki lesz az új világrend főnyertese? Az USA befolyása gyengül, Kína viszont okosan építi kapcsolatait. Európa pedig – belső megosztottsága miatt – valószínűleg csak kívülről szemléli majd a változásokat.
Összegzés
Egy iszlám katonai szövetség – nevezzük akár „iszlám NATO”-nak – már nem puszta álom. A Szaúd-Arábia és Pakisztán közötti paktum világos jelzés: a muszlim országok képesek közös érdekek mentén együttműködni. Ha ehhez Irán és más regionális szereplők is csatlakoznak, akkor a világ geopolitikai térképe hamarosan radikálisan átrajzolódhat.
Die „islamische NATO“ ist ein nur am Rande der Berichterstattung gefallenes Schlagwort der letzten Wochen. Es sollte uns aber interessieren, nicht nur deshalb, weil dieser Region ein Großteil der hiesigen Migranten entstammt. https://t.co/DPdIBLDnyW pic.twitter.com/DpqTbbOqYf
— NIUS (@niusde_) September 23, 2025
https://www.nius.de/analyse/news/aegypten-pakistan-iran-wie-realistisch-ist-eine-islamische-nato/b622deaf-0cd6-4fe2-bc96-1467c75bc2ac
.jpg)
