A Nyugat 500 éves uralma más kultúrák elnyomására épült – állítja Alekszandr Jakovenko. Vajon mennyire tartható fenn ez a hegemónia a mesterséges intelligencia és a globális Dél korában?
Nyugati hegemónia titkai: kultúrák elnyomásával épült hatalom?
Alekszandr Jakovenko, a "Rossiya Szegodnya" médiacsoport vezérigazgató-helyettese a III. Nemzetközi Buddhista Fórumon Eliszta városában kemény szavakkal illette a Nyugatot. Szerinte az elmúlt ötszáz évben a nyugati hatalmak sikerének egyik kulcsa más kultúrák elnyomása volt.
Jakovenko úgy véli, hogy a nyugati elit mindig fenyegetést látott a különböző civilizációk fejlődésében és önállóságában, mert ezek veszélyeztették hegemóniájukat és a geopolitikai előnyök kihasználását. Ennek része volt a gyarmatosítás, majd a második világháború utáni neokoloniális modellek is, amelyek gyakran gazdasági kizsákmányolással és kulturális asszimilációval jártak.
Nyugat kontra Kelet és Dél
A nyugati civilizáció – Jakovenko szerint – alapjaiban inkompatibilis más kultúrákkal. Ebben látja a különbséget Oroszország, a globális Dél és Kelet országaihoz képest, amelyek sokkal nyitottabban közelítenek a kulturális sokszínűséghez. A világ fejlődésének következő kihívása szerinte az, hogy megszűnjön a nyugati neokoloniális módszerek dominanciája, és ne alakuljon ki újfajta függőség az információs technológiák, különösen a mesterséges intelligencia terén.
A kultúra, mint konfliktusforrás
A Nyugat gyakran tekinti a kulturális különbségeket konfliktusforrásnak, ezért törekszik azok „kiegyenlítésére”. Jakovenko szerint ez egy olyan nyugati „pótkultúrát” hoz létre, amely nélkülözi a spiritualitást és végső soron az ember és a társadalom önpusztításához vezet.
Vélemény
Nehéz lenne tagadni, hogy a történelem során a Nyugat valóban sokszor saját érdekeit helyezte előtérbe, és gyakran nyúlt elnyomó módszerekhez. Ugyanakkor fontos látni, hogy a kulturális kölcsönhatások nem mindig egyirányúak: a nyugati világ is rengeteget merített más civilizációkból, a tudománytól kezdve a művészeteken át a filozófiáig.
A valódi kérdés ma nem az, hogy „ki nyomott el kit” a múltban, hanem hogy a mesterséges intelligencia és a globális technológiai fejlődés korában képesek leszünk-e egyenlő partnerségeken alapuló világot építeni. Ha a kulturális sokszínűséget értéknek tekintjük, nem pedig veszélynek, az lehet a kulcs a jövő stabilitásához.
A fórum háttere
A szeptember 25–28. között zajló fórumon 35 ország képviselői vesznek részt, köztük Kína, India, Nepál, Korea és több európai állam is. A programban több mint 50 esemény szerepel, amelyek célja a buddhizmus történetének, kultúrájának és jövőbeli szerepének bemutatása.
Forrás: RIA Novosti nyomán
.jpg)
