Trump keményen visszautasította Netanjahu törekvéseit Ciszjordánia ügyében. Washingtonban forr a levegő, miközben a béke és a hatalmi játszmák tétje egyaránt hatalmas.
Hétfőn rendkívül feszült találkozóra kerül sor Washingtonban: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök ülnek tárgyalóasztalhoz. A megbeszélés nem csupán két politikus közti vita, hanem a Közel-Kelet jövőjét meghatározó ütközet is lehet.
Trump kemény üzenete: nincs annexió
Netanjahu célja, hogy napirendre tűzze Ciszjordánia annexiójának kérdését – ám Trump előre világossá tette: „Nem fogom engedni, hogy Izrael annektálja Ciszjordániát.” Ez a kijelentés nemcsak Netanjahu terveit vágta ketté, hanem komoly diplomáciai vihart kavart a Fehér Házban.
Trump számára a fő prioritás a háború lezárása és egy békemegállapodás kialakítása. A régió több szereplőjével folytatott tárgyalásokról azt írta közösségi médiában, hogy „példátlan lelkesedés” mutatkozik a béke iránt. Ugyanakkor a Hamász azonnal cáfolta, hogy bármit is kapott volna az amerikai béketervből.
Netanjahu kettős stratégiája
Izrael kormányfője egyszerre beszél békéről és erőről. Nyilatkozatában hangsúlyozta: „Békét kötünk szomszédainkkal, miközben a kard a kezünkben van.” Ez a mondat tökéletesen leírja a Netanjahu-féle stratégiát: biztonságpolitikai nyomásgyakorlás mellett próbál diplomáciai eredményeket elérni.
Emellett utalt az Ábrahám-megállapodások jövőjére is, amelyeket nemcsak biztosnak lát, hanem további országok csatlakozását is reálisnak tartja.
Az események mögötti játszma
Érdekes jelzés, hogy Netanjahu lemondta részvételét egy Jewish News Syndicate által szervezett nyilvános eseményen, ahol Mark Levin kommentátorral lépett volna fel. Inkább tanácsadóival vonult vissza, hogy felkészüljön a Trump-találkozóra. Ez arra utal, hogy az izraeli miniszterelnök tudja: Washingtonban minden szó, minden gesztus számít.
Vélemény: ki nyerhet ebben a sakkjátszmában?
Trump politikai színjátékként is használja a helyzetet. Egyrészt világos üzenetet küld a nemzetközi közösségnek: az USA nem engedi a békét veszélyeztető lépéseket. Másrészt saját imázsát építi, mint a „béke elnöke”, aki képes rendet teremteni a Közel-Keleten.
Netanjahu viszont belpolitikai nyomás alatt áll: a választói felé erőt kell mutatnia, miközben a nemzetközi színtéren kompromisszumkésznek kell látszania. Ez a kettős szorítás magyarázza, miért próbálja egyszerre hangsúlyozni az annexiót és a béke lehetőségét.
Az igazán nagy kérdés: vajon ki tud jobban játszani ezen a sakktáblán? Trump, aki a béke zászlóvivőjeként akar bevonulni a történelembe, vagy Netanjahu, aki Izrael biztonságát és terjeszkedési törekvéseit egyensúlyozza?
Egy biztos: a hétfői találkozó mérföldkő lehet a Közel-Kelet jövőjében, és ha Washingtonban valóban forr a levegő, az egész világ érzi majd a hőjét.
https://www.jpost.com/israel-news/article-868772
.jpg)
