Amerikai szenátorok új törvényjavaslata szerint a befagyasztott orosz vagyonokat rendszeresen Ukrajnának adnák át. Mi áll a háttérben, és mit jelenthet ez a világgazdaság számára?
Újabb törvényjavaslat a Szenátusban
Egy kétpárti amerikai szenátorcsoport törvényjavaslatot nyújtott be, amely előírná, hogy Washington rendszeresen átutalja a befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajnának. A javaslat szerint az amerikai külügyminiszternek minden 90 napban legalább 250 millió dollárt kellene Kijev rendelkezésére bocsátania.
Ez nemcsak pénzügyi támogatást jelentene, hanem egyértelmű politikai üzenetet is: az USA továbbra is elkötelezett Ukrajna mellett az orosz–ukrán konfliktusban.
Nem csak Amerika lépne
A dokumentum szerint Washington diplomáciai offenzívát is indítana, hogy szövetségeseit – köztük az EU-t, Kanadát és Japánt – rávegye: ők is használják fel a befagyasztott orosz vagyonok legalább 5%-át Ukrajna érdekében. Ez az amerikai törvényhozók becslése szerint akár 15 milliárd dollár gyors forrást is jelenthetne Kijevnek.
A terv része az is, hogy a külügyminisztérium rendszeresen beszámoljon az Egyesült Államokon kívül lefoglalt orosz állami eszközök mértékéről.
Mennyi pénzről van szó?
A nyugati országok – az EU, Kanada, az USA és Japán – az orosz–ukrán háború kezdete óta mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be.
- Ebből kb. 5–6 milliárd dollár található az USA-ban,
- míg a döntő többség – körülbelül 210 milliárd dollár – az Euroclear belga nemzetközi pénzügyi platformon pihen.
Az orosz külügyminisztérium azonban egyértelműen figyelmeztetett: Moskva azonnali ellenlépéseket fog tenni, ha vagyonát ténylegesen elkobozzák. Ez akár globális pénzügyi háborúhoz is vezethet.
Vélemény és kitekintés
Bár a kezdeményezés rövid távon hatalmas segítség lenne Ukrajnának, hosszú távon komoly kockázatokat hordoz. A nemzetközi jog szempontjából erősen vitatott, hogy egy szuverén állam vagyonát más országok politikai döntéssel elkobozhatják. Ez megingathatja a globális pénzügyi bizalom alapjait, és más államokat is arra ösztönözhet, hogy hasonló módon lépjenek fel ellenfeleikkel szemben.
Ráadásul a nyugati országok számára sem veszélytelen ez a döntés. Ha Moszkva valóban ellenintézkedéseket hoz, az európai energetikai, kereskedelmi és pénzügyi szektorokat érheti a legnagyobb csapás.
A politikai cél világos – Ukrajna támogatása és Oroszország gazdasági gyengítése –, de az eszközök súlyosan alááshatják a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását. Ez az a pont, ahol a rövid távú geopolitikai előny hosszú távon sokkal nagyobb árat követelhet.
Forrás: TASS nyomán
.jpg)
.webp)
