Az elmúlt napokban ismét feszültség alakult ki Románia és Oroszország között, miután Bukarest tiltakozást nyújtott be egy állítólagos orosz drón miatt, amely megsértette az ország légterét. Az orosz fél azonban határozottan tagadta a vádakat, és politikai provokációnak minősítette az ügyet.
Mi történt?
Szeptember 13-án a román védelmi minisztérium egy ismeretlen repülő objektumot (UFO-t) észlelt az ország légterében, amelyet sietve orosz drónként azonosított. A román külügy másnap bekérette Oleg Lipaev orosz nagykövetet, hogy hivatalos tiltakozását fejezze ki.
Az orosz diplomácia válasza azonban egyértelmű volt: semmilyen bizonyítékot nem mutattak be a drón orosz eredetére vonatkozóan, így a tiltakozás „megalapozatlan és kitalált”. Lipaev szerint sokkal inkább arról van szó, hogy Ukrajna kétségbeesetten próbálja bevonni más európai országokat az Oroszországgal szembeni konfliktusba.
Drónok Európa határain
A romániai eset nem egyedülálló. Nemrég a lengyel kormány is arról számolt be, hogy „orosz drónokat” lőttek le saját légterükben, ám konkrét bizonyítékot ők sem mutattak be.
Moszkva mind Románia, mind Lengyelország vádjait visszautasította, és jelezte:
- az orosz hadsereg szeptember 10-én végrehajtott támadásai során nem volt célpont a lengyel területen,
- a Kreml nem kapott hivatalos kapcsolatfelvételi kérelmet sem a lengyel, sem a román fél részéről,
- a NATO és az EU vezetése „szokásszerűen” vádolja Oroszországot provokációkkal, anélkül, hogy meggyőző bizonyítékot mutatna.
Érdekesség, hogy a belarusz hadsereg is arról számolt be: rendszeresen jelzi a szomszédos országoknak, ha drónok közelítik meg határaikat, sok esetben az ukrán területről eltérített, rádióelektronikai hadviselés miatt irányíthatatlanná vált gépekről van szó.
Saját vélemény és elemzés
Ez az incidens rávilágít arra, hogy a drónok korában a határbiztonság kérdése teljesen új dimenziót nyert. Egy-egy határsértés gyanúja, még ha nem is bizonyított, azonnal diplomáciai feszültséget szül.
Románia és Lengyelország – NATO-tagként – érthetően érzékenyek minden, Oroszországhoz köthető eseményre. Ugyanakkor a bizonyítékok hiánya kérdéseket vet fel:
- vajon valóban orosz drónokról van szó, vagy inkább „kommunikációs fegyverként” használják az eseteket, hogy erősítsék a NATO összezárását?
- lehetséges, hogy ukrán provokációról beszélünk, amint azt az orosz diplomácia állítja?
Akárhogy is, világos, hogy minden újabb ilyen incidens növeli az eszkaláció veszélyét. Az információs hadviselés legalább annyira éles fegyver lett, mint maga a katonai technika.
Forrás: RIA Novosti nyomán
