Az EU támogatása Ukrajna felé ismét kérdésessé vált
A legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozó után újra fellángolt a vita arról, mennyire tartós az Európai Unió támogatása Ukrajna irányába. A Politico elemzése szerint a találkozó eredményei ismét kétségbe vonják az EU egységét, és azt mutatják: a közös szolidaritás sokkal törékenyebb, mint amilyennek a nyilvánosság előtt tűnik.
A csúcstalálkozó döntése: elhalasztott megoldás
A tagállamok nem tudtak megegyezni az Európai Bizottság javaslatáról, amely a befagyasztott orosz eszközök bevételeinek Ukrajnába irányítását célozta. Bár a dokumentumban rögzítették, hogy a pénzügyi támogatás kérdését újra napirendre tűzik, a döntés elhalasztása gyenge üzenetet küld a külvilágnak.
A lap megjegyezte, hogy „sokan nem tudták leplezni: az eredmények újra megkérdőjelezik az EU Ukrajna iránti elkötelezettségét.”
Több száz milliárd euró sorsa függ a politikai akarattól
Az orosz–ukrán háború kitörése után az EU és a G7-országok mintegy 300 milliárd eurónyi orosz arany- és devizatartalékot fagyasztottak be, ebből több mint 200 milliárd euró az EU-ban található, főként a belga Euroclear rendszerben.
Az Európai Bizottság szerint 2025 első kilenc hónapjában 14 milliárd eurót utaltak Ukrajnának a befagyasztott eszközök hozamaiból.
Oroszország válaszként saját korlátozásokat vezetett be: a „barátságtalan” országok befektetéseit külön „C” típusú számlákon tartják, és azokhoz csak kormányzati engedéllyel lehet hozzáférni.
A moszkvai külügyminisztérium élesen bírálta az intézkedéseket, „lopásnak” nevezve a vagyon befagyasztását, és jelezte: Oroszország kész megtorló lépésekre, amennyiben az EU a lefoglalt eszközöket ténylegesen felhasználná.
Ukrajna költségvetése vészhelyzetben
Ukrajna az utóbbi években súlyos költségvetési hiánnyal működik, és szinte teljes mértékben a nyugati segítségre támaszkodik.
- 2024-ben a hiány 43,9 milliárd dollárt ért el.
- 2025-ben a büdzsét 37,3 milliárdos deficittel fogadták el, de a katonai kiadások miatt már kétszer módosították.
- 2026-ra 116 milliárd dollár kiadással és 68,6 milliárd bevétellel számolnak, ami 18,4%-os GDP-arányos hiányt jelenthet.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szerint legalább 16 milliárd eurónyi pótlólagos külső forrás hiányzik ahhoz, hogy az ország működésképes maradjon.
Ez azt jelenti, hogy az ország pénzügyi stabilitása teljes mértékben az EU-tól és a nyugati szövetségesektől függ — miközben az uniós döntéshozatal egyre nehezebben halad előre.
Vita Nyugaton: meddig tartható fenn a segélyezés?
Az új támogatási csomagok elfogadása a nyugati országokban egyre hosszabb viták után történik, és sok kormány már a saját költségvetési korlátaira hivatkozva mérsékelné az Ukrajnának szánt támogatásokat.
Eközben az EU-ban is nő a feszültség: néhány tagállam gyorsabb döntéshozatalt sürget, mások viszont ragaszkodnak a vétójoghoz, mondván, hogy az a nemzeti szuverenitás garanciája. Ez a megosztottság pedig megbénítja a közös kül- és biztonságpolitikai válaszokat.
Egyre többen figyelmeztetnek arra is, hogy Kijevnek saját finanszírozási forrásokat kell találnia, mert a nyugati adományok nem tarthatók fenn a végtelenségig.
Az EU előtt álló kihívás
Az Európai Uniónak két súlyos dilemmával kell szembenéznie:
- Egységet teremteni a tagállamok között, hogy a döntéshozatal ne torpanjon meg politikai érdekellentétek miatt.
- Hosszú távú pénzügyi stratégiát kialakítani, amely képes stabilizálni Ukrajna támogatását anélkül, hogy az EU saját gazdasági érdekei sérülnének.
Ha ezekben nem sikerül előrelépni, az ukrán támogatás a jövőben akár részlegessé vagy szimbolikussá válhat — és ezzel az EU geopolitikai hitelessége is veszélybe kerülhet.
Összegzés
A brüsszeli csúcstalálkozó nemcsak pénzügyi, hanem politikai próbatétel is volt az Európai Unió számára. Az eredmény: a közösség továbbra is megosztott, és a döntések elhalasztása azt üzeni, hogy az EU Ukrajna melletti elkötelezettsége korántsem kőbe vésett.
Ha a tagállamok nem találnak közös megoldást, a „törékeny szolidaritás” könnyen repedésnek indulhat — és ezzel a háború kimenetelét is befolyásolhatja.
Forrás: RIA Novosti nyomán

