A XIX. Szent Korona Konferencia a magyar államiság és az ellenállási jog kapcsolatát tárja fel – történészek és jogászok a nemzeti önazonosságról.
A Szent Korona üzenete – örökség és ellenállás a modern Magyarország szemszögéből
A Szent Korona Országáért Alapítvány idén is megrendezi az egyik legjelentősebb történelmi és szellemi eseményt: a XIX. Szent Korona Konferenciát, amely a Magyarságkutató Intézet szakmai közreműködésével valósul meg Budapesten és Budakalászon.
A rendezvény nem csupán tudományos fórum, hanem a magyar nemzeti identitás és történeti alkotmányosság iránt érdeklődők éves találkozóhelye is.
Magyarország és az ellenállási jog: múlt és jelen párbeszéde
A konferencia pénteken indul a Magyarságkutató Intézetben, ahol M. Lezsák Gabriella főigazgató köszönti a résztvevőket.
A nyitónapot kerekasztal-beszélgetés követi, amely „Magyarország és az ellenállási jog” témakörét járja körül – azt a kérdést, miként kapcsolódott össze a hatalommal szembeni jog és kötelesség a Szent Korona eszméjével.
A meghívott szakértők – Horváth Attila, Liktor Zoltán Attila, Teiszler Éva és Varga Tibor – történelmi és jogtörténeti megközelítésben vizsgálják, hogy az ellenállási jog miként biztosította évszázadokon át a nemzeti szuverenitás megőrzését, még idegen uralom vagy diktatórikus rendszerek idején is.
A pénteki est kulturális színezetet is kap: a Hungaricus együttes alapítói, Jánosi András és Apró Anna lépnek fel, akik zenéjükkel a magyar szellemi örökség mélyebb rétegeit idézik meg.
A Szent Korona mint történeti és szellemi alap
A program szombaton Budakalászon, a Kós Károly Művelődési Házban folytatódik, ahol a résztvevők a Szent Korona-tan történeti, jogi és spirituális jelentőségét ismerhetik meg.
Neves történészek és kutatók mutatják be, miként vált a korona a magyar államiság örök jelképévé, és hogyan formálta a nemzeti tudatot évszázadokon át.
Varga Tibor, a Szent Korona Országáért Alapítvány elnöke kiemelte:
„A Szent Korona-tan nem csupán történeti kuriózum, hanem ma is aktuális erkölcsi és közjogi üzenetet hordoz: a hatalom nem önmagáért való, hanem a nemzet szolgálatára hivatott.”
Ez a szemlélet különösen időszerű a jelen kor kihívásai közepette, amikor Európa-szerte újra felértékelődik az önrendelkezés, a nemzeti identitás és a történelmi hagyományok szerepe.
Tudomány és közösség találkozása
M. Lezsák Gabriella szerint a Magyarságkutató Intézet küldetése, hogy a magyar múltat ne csupán múzeumi emlékként kezelje, hanem élő, kutatható és továbbadható értékként:
„A Szent Korona-konferencia lehetőséget ad arra, hogy tudományos igényességgel, de a közösségi szellem erejével tárjuk fel a magyar történelem mélyebb üzeneteit.”
A Szent Korona Konferencia immár több mint tizenöt éve épít hidat a tudomány, a közélet és a hagyományőrzés között. Az esemény mindenki számára nyitott és ingyenes, így nemcsak a kutatók, hanem a fiatalok, diákok és érdeklődő civilek is közelebb kerülhetnek a magyar államiság szakrális alapjaihoz.
Vélemény – miért fontos ma a Szent Korona eszméje?
A XXI. században, amikor az értékrendek és identitások újraértelmeződnek, a Szent Korona-tan emlékeztet arra, hogy a hatalom felelősség, nem pedig privilégium.
A korona a nemzet egységét, az önazonosságot és a közösségi felelősséget szimbolizálja – olyan értékeket, amelyekre egy modern, önmagát kereső Magyarország is építhet.
A konferencia nemcsak múltidézés, hanem jövőépítés is: annak felismerése, hogy történelmi szimbólumaink nem poros relikviák, hanem iránytűk a nemzeti megújulás felé.
Összegzés:
A XIX. Szent Korona Konferencia nem pusztán tudományos esemény, hanem nemzeti lelki tükör – amelyben visszatükröződik mindaz, amit a magyarság a történelem során megélt, és amit a jövő nemzedékeinek tovább kell vinnie.
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Hogyan védi jogainkat és tulajdonunkat a Szent Korona jogrendszer. Részletek: https://www.napitema.com/2017/01/hogyan-vedi-jogainkat-es-tulajdonunkat.html
.jpg)
