Az MV Hondius expedíciós hajó utasai között azonosított hantavírusos megbetegedések miatt több ország egészségügyi hatóságai is fokozott figyelemmel követik a helyzetet. A jelenlegi adatok szerint kilenc gyanús esetet regisztráltak, amelyek közül hetet már megerősítettek, három fertőzött pedig életét vesztette.
A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: az Andok-vírus néven ismert hantavírus-törzs nem hasonlítható a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírushoz, ezért jelenleg nincs jele egy újabb világjárvány kialakulásának.
Karantén és megfigyelés Ausztráliában
Az érintettek közül öt ausztrál és egy új-zélandi állampolgárt szállítottak vissza Ausztráliába, ahol Nyugat-Ausztráliában, a RAAF Pearce légibázis közelében kialakított központban helyezték őket karanténba.
A hatóságok célja a fertőzési láncok feltérképezése és az esetleges további terjedés megelőzése. A szakemberek szerint azonban a jelenlegi helyzet jelentősen eltér a koronavírus-járvány első időszakától.
Míg a COVID-19 rendkívül gyorsan és hatékonyan terjedt emberről emberre, az Andok-vírus esetében sokkal korlátozottabb fertőzőképességről beszélhetünk.
A WHO szerint nincs ok pánikra
Maria van Kerkhove, a WHO járványügyi felkészültségért felelős igazgatója egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta:
„Ez nem koronavírus. Szeretnék teljesen egyértelmű lenni: ez nem a SARS-CoV-2, és nem egy újabb COVID-világjárvány kezdete.”
A hantavírusok többsége elsősorban rágcsálókról terjed emberre. A fertőzés leggyakrabban egerek és patkányok vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett részecskék belélegzésével történik.
Milyen tüneteket okozhat az Andok-vírus?
A fertőzés kezdeti tünetei sok esetben influenzaszerűek:
- láz,
- fejfájás,
- izomfájdalom,
- erős fáradtság,
- légzési panaszok.
Súlyos esetben kialakulhat az úgynevezett hantavírus pulmonális szindróma (HPS), amely életveszélyes állapotot idézhet elő.
Rhys Parry virológus szerint a légzési nehézségeket nem közvetlenül a vírus okozza, hanem az immunrendszer túlzott reakciója, amely folyadékfelhalmozódást idéz elő a tüdőben.
Hosszú lappangási idő nehezíti a megfigyelést
Az Andok-vírus egyik legfontosabb sajátossága a hosszú lappangási idő. A tünetek akár 42 nappal a fertőzés után is jelentkezhetnek.
Ez jelentős különbség a COVID-19-hez képest, ahol a tünetek általában néhány napon belül kialakulnak.
Az ausztrál Doherty Intézet PCR-vizsgálatokkal és ellenanyagtesztekkel folyamatosan ellenőrzi a karanténban lévő személyeket, mivel egy kezdeti negatív teszt nem zárja ki a későbbi megbetegedést.
Mennyire veszélyes a hantavírus?
Az amerikai kontinensen előforduló hantavírus-törzsek – köztük az Andok-vírus – halálozási aránya bizonyos esetekben az 50 százalékot is elérheti. Ez jóval magasabb, mint az Európában vagy Ázsiában ismert változatoké.
A szakértők ugyanakkor kiemelik, hogy a magas halálozási arány nem jelenti automatikusan azt, hogy a vírus világjárványt tud okozni. Egy kórokozó globális terjedéséhez gyors és hatékony emberről emberre történő fertőzés szükséges, ami jelenleg nem jellemző az Andok-vírusra.
Terjedhet emberről emberre?
A hantavírusok között az Andok-vírus különlegesnek számít, mert korlátozott mértékben képes emberről emberre is terjedni. Ehhez azonban általában szoros és tartós kapcsolat szükséges.
A fertőzés kockázata elsősorban:
- közös háztartásban,
- zsúfolt, rosszul szellőző helyiségekben,
- hosszabb idejű közeli kontaktus esetén nőhet meg.
A jelenlegi tudományos adatok alapján a vírus nem terjed olyan könnyen levegő útján, mint a koronavírus.
Van ellene vakcina vagy gyógyszer?
Jelenleg nincs engedélyezett védőoltás vagy specifikus vírusellenes kezelés az Andok-vírus ellen. Az orvosi ellátás főként a tünetek enyhítésére és a szövődmények kezelésére koncentrál.
A kutatók ugyanakkor gyorsan reagáltak a mostani esetekre. Svájci laboratóriumok rövid idő alatt feltérképezték a vírus genetikai állományát, amelyet már világszerte megosztottak a kutatóközpontokkal. Ez segítheti a gyorsabb diagnosztikát és a járványügyi megfigyelést.
Összegzés
A WHO és a virológusok jelenlegi álláspontja szerint az Andok-vírus megjelenése komoly egészségügyi figyelmet igényel, de nem tekinthető újabb COVID-szintű fenyegetésnek. A vírus ritka, terjedése korlátozott, ugyanakkor súlyos megbetegedést okozhat, ezért a hatóságok továbbra is szoros megfigyelés alatt tartják az érintett eseteket.
