Elon Musk a Marson akar meghalni, Bezos pedig NoĂ© bĂĄrkĂĄjĂĄt Ă©pĂti az Ʊrben. ĆrĂŒlt fantĂĄzia vagy az emberisĂ©g tĂșlĂ©lĂ©sĂ©nek kulcsa?
Musk ĂĄlma: Amerika a Marson
Elon Musk nem titkolja: Ă©lete Ă©s halĂĄla egy mĂĄsik bolygĂłn köti össze. A Tesla Ă©s a SpaceX milliĂĄrdos alapĂtĂłja többször kijelentette, hogy a Marsot Amerika rĂ©szĂ©vĂ© tennĂ©, majd ott telepedne le – vĂ©gleg.
„Egy Ăștlevelem van most Ă©s mindörökkĂ©: Amerika. Itt fogok Ă©lni Ă©s meghalni. Vagy a Mars lesz Amerika rĂ©sze” – Ărta Musk az X-en.
A cĂ©lja nem csupĂĄn tudomĂĄnyos kĂvĂĄncsisĂĄg, hanem tĂșlĂ©lĂ©si stratĂ©gia: egy önfenntartĂł marsi civilizĂĄciĂł kiĂ©pĂtĂ©se, amely megĂłvhatja az emberisĂ©get egy esetleges vilĂĄgvĂ©ge-szerƱ esemĂ©ny esetĂ©n.
SpaceX kontra NASA: ki Ă©r oda elĆbb?
- NASA: jelenleg a Hold ĂșjrahĂłdĂtĂĄsĂĄra összpontosĂt az Artemis-programmal. Emberes Mars-missziĂłt legkorĂĄbban a 2030-as Ă©vek vĂ©gĂ©re, de inkĂĄbb a 2040-es Ă©vek elejĂ©re terveznek.
- Musk: tĂŒrelmetlen. A Starship prototĂpusĂĄval mĂĄr 2026 vĂ©gĂ©re elkĂ©pzelhetĆnek tartja az elsĆ kĂŒldetĂ©st, 2029-ben pedig akĂĄr az elsĆ emberes leszĂĄllĂĄst.
A kĂŒlönbsĂ©g ĂłriĂĄsi: mĂg a NASA Ăłvatos, ĂĄllami tĂĄmogatĂĄsra tĂĄmaszkodĂł programot vezet, Musk hajlandĂł ĂŒzleti nyomĂĄst gyakorolni Ă©s kockĂĄzatot vĂĄllalni a gyorsabb haladĂĄs Ă©rdekĂ©ben.
Bezos Ă©s a „NoĂ© bĂĄrkĂĄja az Ʊrben”
Miközben Musk a Marsot cĂ©lozza, Jeff Bezos a „Blue Origin” keretĂ©ben egy mĂĄsik jövĆt ĂĄlmodott meg: ĂłriĂĄsi ƱrhajĂłtelepeket, ahol a Föld növĂ©ny- Ă©s ĂĄllatvilĂĄgĂĄt is magukkal vinnĂ©k.
A tervei között szerepel:
- genetikai kĂsĂ©rletek a „feljavĂtott ember” Ă©rdekĂ©ben, aki kĂ©pes lehet alkalmazkodni idegen bolygĂłkhoz,
- mestersĂ©ges fehĂ©rjĂ©k Ă©s rovar-alapĂș tĂĄplĂĄlĂ©k elĆĂĄllĂtĂĄsa,
- hibernåciós technológiåk és az élethossz radikålis növelése,
- AI ĂĄltal vezĂ©relt ƱrhajĂłk, amelyek kĂ©pesek Ă©vtizedes vagy Ă©vszĂĄzados utakat is tĂșlĂ©lni.
KolonizĂĄciĂł = Ășj gyarmatosĂtĂĄs?
A törtĂ©nelem sötĂ©t fejezetei intĆ pĂ©ldĂĄk: Amerika elfoglalĂĄsa nĂ©pirtĂĄssal Ă©s kizsĂĄkmĂĄnyolĂĄssal jĂĄrt. FelmerĂŒl a kĂ©rdĂ©s: vajon a Mars is hasonlĂł sorsra jutna?
Ha idegen civilizåciók léteznek, miért hinnénk, hogy a földi telepesek békében érkeznének?
Miért a rohanås? Van, amit eltitkolnak?
A marsi tervek felgyorsĂtĂĄsa sokakat gyanakvĂłvĂĄ tesz. NĂ©hĂĄny elmĂ©let:
- közelgĆ katasztrĂłfa (aszteroida-becsapĂłdĂĄs, klĂmaösszeomlĂĄs),
- a Földön vĂ©gzett „geomĂ©rnöki kĂsĂ©rletek” mellĂ©khatĂĄsai,
- vagy egyszerƱen az elit menekĂŒlĆĂștja egy instabil jövĆ elĆl.
Ăn szemĂ©ly szerint Ășgy lĂĄtom: Musk Ă©s Bezos nem pusztĂĄn ĂĄlmodozĂłk, hanem stratĂ©gĂĄk, akik tisztĂĄban vannak azzal, hogy a Föld erĆforrĂĄsai vĂ©gesek, a politikai feszĂŒltsĂ©gek pedig egyre nagyobbak. EzĂ©rt Ćk az „Ʊr-biztosĂtĂĄs” megteremtĂ©sĂ©ben lĂĄtjĂĄk a jövĆt – akĂĄr a nyilvĂĄnossĂĄg kizĂĄrĂĄsĂĄval.
VĂ©lemĂ©ny: zseniĂĄlis tĂșlĂ©lĂ©si terv vagy modern kori birodalomĂ©pĂtĂ©s?
Elon Musk vĂziĂłja kĂ©tsĂ©gkĂvĂŒl lenyƱgözĆ. De a kĂ©rdĂ©s: az emberisĂ©g közös jövĆjĂ©t Ă©pĂti, vagy egy szƱk elit menekĂŒlĂ©si ĂștvonalĂĄt?
A Mars kolonizĂĄlĂĄsa törtĂ©nelmi jelentĆsĂ©gƱ lehet – de ha a Föld problĂ©mĂĄit (hĂĄborĂșk, környezetszennyezĂ©s, tĂĄrsadalmi egyenlĆtlensĂ©gek) nem oldjuk meg, akkor a vörös bolygĂłra csak ugyanazokat a hibĂĄkat visszĂŒk magunkkal.
ĂsszegzĂ©s
- Musk: Mars = Ășj Amerika, mĂĄr 2029-tĆl emberes kĂŒldetĂ©sek.
- Bezos: ƱrbĂĄrkĂĄk, gĂ©nmĂłdosĂtĂĄs, mestersĂ©ges ökoszisztĂ©mĂĄk.
- NASA: óvatos, de biztos lépésekkel a Holdon åt a Mars felé.
- Az emberisĂ©g: döntĂ©s elĆtt ĂĄll – menekĂŒlĂŒnk a bolygĂłnkrĂłl, vagy rendbe hozzuk vĂ©gre?
ForrĂĄs: https://www.rt.com/news/625697-musk-hope-die-mars-spacex/


0 Megjegyzések