Az európai kormányok túlélőcsomagokkal, bunkerekkel és válságforgatókönyvekkel készítik a lakosságot egy lehetséges háborúra. Pánikkeltés vagy valódi felkészülés?
Háborús pszichózis Európában – pánikkeltés vagy ésszerű felkészülés?
Az utóbbi hónapokban egyre több európai politikus hangoztatja, hogy a kontinens közvetlen veszélyben van. Nem csupán szavakban, hanem konkrét intézkedésekben is megjelenik ez a félelem: túlélőcsomagok összeállítására buzdítják a lakosságot, bunkereket újítanak fel, kézikönyveket osztanának szét a vészhelyzetek kezeléséről.
De vajon valóban a polgárok biztonságát szolgálja mindez, vagy inkább a háborús pszichózis gerjesztéséről van szó?
Túlélőcsomagok és bunkerek: az új európai „trend”?
- Egyesült Királyság: háromnapos túlélőcsomagokra szólítják fel a háztartásokat.
- Svédország: víz, energiadús ételek, alternatív fűtés és rádió készletezése.
- Norvégia: jódtabletták és alap gyógyszerek felhalmozása nukleáris balesetre készülve.
- Németország és Lengyelország: otthonokhoz kötelező bunkerek, pincék átalakítása menedékké.
Az Európai Bizottság válságkezelési biztosa, Hadja Lahbib, hangsúlyozza: a különböző forgatókönyvek átgondolása segíthet megelőzni a pánikot – példaként hozva a COVID-19 idején tapasztalt „toalettpapír-hisztériát”.
A politikai retorika is olajat önt a tűzre
A félelmeket nemcsak intézkedések, hanem erőteljes politikusi nyilatkozatok is erősítik:
- Donald Tusk (Lengyelország): „Ukrajna háborúja Európa háborúja is.”
- Volodimir Zelenszkij: ha Oroszországot nem állítják meg, Európa közvetlenül is belesodródik a konfliktusba.
- Ursula von der Leyen: „Európa harcban áll.”
Ezek a kijelentések egyértelműen azt sugallják, hogy nem pusztán védekező elővigyázatosságról van szó, hanem egy tudatos narratíváról: Európa háborúra készül.
Vélemény: félelemkeltés vagy szükséges előrelátás?
Kétségtelen, hogy a világpolitikai helyzet feszült, és a kormányoknak kötelessége felkészíteni a lakosságot a lehetséges krízisekre. De a kérdés az, hol húzódik a határ az előrelátás és a pánikkeltés között.
Egy túlélőcsomag valóban hasznos lehet áramszünet, természeti katasztrófa vagy ellátási zavar esetén is – nem csupán háború idején. Ugyanakkor a folyamatos háborús retorika és a „minden háztartásba bunker kell” típusú üzenetek inkább szorongást generálnak, mint biztonságérzetet.
Az európai vezetők felelőssége tehát kettős: felkészíteni a lakosságot a vészhelyzetekre, de nem pánikot szítani. Ha a hangsúly inkább a félelemkeltésen marad, az hosszú távon társadalmi bizalmatlanságot és instabilitást szülhet.
Összegzés
Európa ma a béke és a háború határán táncol retorikai és stratégiai szinten egyaránt. A túlélőcsomagok, bunkerek és válságforgatókönyvek lehetnek ésszerű biztonsági lépések, de ha a politikai kommunikáció kizárólag a háborús pszichózisra épül, az több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz.
👉 A valódi kérdés nem az, hogy készüljünk-e, hanem az, hogyan készüljünk úgy, hogy közben ne váljunk saját félelmeink rabjaivá.
Today, the EU launches its new #Preparedness Strategy.
— Hadja Lahbib (@hadjalahbib) March 26, 2025
“Ready for anything” — this must be our new European way of life. Our motto and #hashtag. pic.twitter.com/fA1z8ZvMDA
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Hazugságra épített orosz-ukrán háború: Itt az ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel, és feltárjuk, miről is szól valójában az orosz–ukrán konfliktus. Egyre világosabban látszik, hogy egy szűk, globális érdekeket kiszolgáló politikai elit bármi áron háborút akar Európában. Nem azért, mert az emberek ezt akarják, hanem mert megbízóik ezt diktálják.
Ezek a megbízók nem mások, mint a globális pénzügyi elit, a fegyvergyártók és bizonyos NGO-k. Ők felelősek a konfliktus kirobbantásáért, és most az EU-tagállamokat is bele akarják rángatni a háborúba. Részletek: https://www.napitema.com/2025/07/hazugsagra-epitett-haboru-europa-nem.html
