A „No Kings” tüntetések mögött a Soros Györgyhöz köthető alapítványok pénzügyi támogatása áll – de mit jelent ez az amerikai politikai térben, és miért vált ki ekkora vitát? Elemzésünk bemutatja a háttérhálózatokat.
Az Egyesült Államok politikai légköre ismét forrni kezdett, miután kiderült, hogy a „No Kings” néven ismert országos tüntetéshullám mögött olyan civil szervezetek állnak, amelyek szoros kapcsolatban állnak Soros György alapítványaival. A demonstrációk célja hivatalosan az autoriter hatalmi törekvések elutasítása – ám a politikai háttér, a pénzügyi források és a szervezők összetett hálózata sokakban gyanút ébresztett: vajon valóban spontán népmozgalomról van szó, vagy inkább gondosan felépített politikai akcióról?
A pénz útja: az Open Society Foundations szerepe
Soros György neve az elmúlt évtizedekben egyet jelentett a globális civil aktivitással – és azzal a vitával is, amely a magánvagyonból finanszírozott politikai befolyásról szól. Az Open Society Foundations (OSF) a világ egyik legnagyobb civil hálózata, amely több milliárd dollárt költött különböző társadalmi, jogvédő és politikai projektekre.
A szervezet honlapja szerint Soros több mint 32 milliárd dollárt adományozott életében az alapítványnak, amelynek irányítását mára fia, Alex Soros vette át. Az OSF célja hivatalosan a nyitott társadalom értékeinek védelme, ám a gyakorlatban sokan úgy látják: a szervezet a baloldali-liberális politikai irányzat egyik legfontosabb pénzügyi pillére.
A Fox News értesülései szerint az OSF alá tartozó Open Society Action Fund 2023-ban 3 millió dolláros támogatást ítélt meg az Indivisible nevű szervezetnek, amely kulcsszerepet játszik a „No Kings” tüntetések szervezésében és kommunikációjában.
Az Indivisible: civil mozgalom vagy politikai hálózat?
Az Indivisible csoport a Trump-éra alatt jött létre, kifejezetten a republikánus politika ellensúlyozására. A szervezet magát független civil mozgalomként definiálja, amely „a demokratikus részvételt és a társadalmi igazságosságot” hirdeti.
Vezetői – Ezra Levin és Leah Greenberg – egy politikai aktivista házaspár, akik korábban is kötődtek baloldali kampányokhoz. Greenberg például a Virginia állambeli kormányzójelölt, Tom Perriello kampányigazgatója volt, aki később maga is az Open Society Foundations egyik vezető pozícióját töltötte be.
Ez a személyi összefonódás – Soros, Perriello és az Indivisible között – sok elemző szerint alátámasztja azt az állítást, hogy a mozgalom nem teljesen független, hanem egy jól szervezett progresszív politikai hálózat része.
Politikai háttér: a „No Kings” üzenete
A tüntetések szlogenje, a „No Kings” („Nincsenek királyok”) első pillantásra a demokrácia melletti kiállást hirdeti. A résztvevők szerint Donald Trump politikai stílusa és retorikája az autoriter vezetők mintáját idézi, ezért fellépésük „az amerikai szabadság védelmét” szolgálja.
Ám a kritikusok szerint ez a narratíva félrevezető. Ted Cruz texasi szenátor a Fox News műsorában úgy fogalmazott: „Komoly bizonyítékok vannak arra, hogy Soros és hálózata finanszírozza ezeket a demonstrációkat, amelyek akár erőszakba is torkollhatnak.”
Cruz júliusban be is terjesztette a STOP FUNDERs Act nevű törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy az Igazságügyi Minisztérium szervezett bűnözés elleni eljárást indíthasson olyan személyek ellen, akik „szélsőséges vagy erőszakos tüntetéseket” finanszíroznak.
A baloldali civil hálózat dilemmája
A Soros-féle alapítványok és az általuk támogatott szervezetek évtizedek óta aktív szereplői a nyugati demokráciák civil életének. Tény, hogy számos társadalmilag hasznos projektet támogattak – az oktatási reformoktól a kisebbségi jogvédelemig.
Ugyanakkor az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a politikai színtérre való közvetlen belépésük új kérdéseket vet fel a demokrácia működésével kapcsolatban: vajon mennyire független egy civil mozgalom, ha többmillió dolláros alapítványi támogatásokból működik?
A No Kings mozgalom épp ezt a dilemmát testesíti meg: a civil részvétel és a politikai befolyás határvonalát.
A nyitott társadalom eszméje és a valóság
Az Open Society filozófiája szerint a társadalom csak akkor lehet szabad, ha folyamatosan megkérdőjelezi a hatalmat. Azonban a gyakorlatban sokan úgy látják, hogy ez az eszme mára ideológiai eszközzé vált, amelyet politikai célokra használnak fel.
A „nyitottság” jelszava mögött egy olyan hálózat bontakozik ki, amely globális szinten próbálja alakítani a közéleti diskurzust, gyakran figyelmen kívül hagyva a nemzeti sajátosságokat és demokratikus önrendelkezést.
Összegzés: ki irányítja a civil energiát?
A „No Kings” tüntetések kapcsán nem az a fő kérdés, hogy az embereknek joguk van-e tiltakozni – ez az amerikai alkotmány egyik alappillére. A kérdés inkább az, hogy ki és milyen célból szervezi ezeket a megmozdulásokat, és milyen érdekeket szolgálnak a háttérben álló támogatások.
Amíg az Open Society Foundations és más hasonló hálózatok ilyen mértékű pénzügyi és politikai befolyással rendelkeznek, addig a civil társadalom valódi függetlensége kérdéses marad.
A „No Kings” jelszava pedig – amely a zsarnokság elutasítását hirdeti – könnyen önellentmondássá válhat, ha a mozgalom mögött épp egy újfajta hatalmi struktúra épül ki.
Forrás: https://www.foxnews.com/politics/soros-foundation-helping-fund-anti-trump-no-kings-protests-nationwide
.jpg)
