Az elmĂșlt napokban a skandinĂĄv orszĂĄgokban, kĂŒlönösen SvĂ©dorszĂĄgban Ă©s FinnorszĂĄgban, vĂĄratlan rĂĄdiĂłinterferenciĂĄt Ă©s kommunikĂĄciĂłs zavarokat Ă©szleltek.
A közössĂ©gi mĂ©diĂĄban gyorsan elterjedt, hogy orosz katonai tevĂ©kenysĂ©g ĂĄllhat a hĂĄttĂ©rben. Most azonban kiderĂŒlt: a zavarokat nem emberi, hanem csillagĂĄszati okok idĂ©ztĂ©k elĆ.
A jelenség mögött a Nap egyik hatalmas koronalyuka és az abból kiåramló gyors plazmaåramlat åll.
Az orosz ưrkutatĂĄsi IntĂ©zet (IKI RAS) napcsillagĂĄszati laboratĂłriuma szerint a Föld most egy intenzĂv napszĂ©lzĂłnĂĄba lĂ©pett, amely geomĂĄgneses viharokat, rĂĄdiĂłinterferenciĂĄt Ă©s akĂĄr sarki fĂ©nyt is eredmĂ©nyezhet az elkövetkezĆ napokban.
☀️ A Nap aktivitĂĄsa: mi törtĂ©nik most a csillagunkkal?
A Nap nem egy nyugodt, ĂĄllandĂł fĂ©nyforrĂĄs. FelĂŒletĂ©t, azaz fotoszfĂ©rĂĄjĂĄt, folyamatosan plazmaĂĄramlatok, kitörĂ©sek Ă©s mĂĄgneses mezĆk alakĂtjĂĄk.
Ezek a folyamatok 11 Ă©ves ciklusokat követnek, amelyeket napciklusoknak nevezĂŒnk. A mostani, 25. napciklus 2019-ben kezdĆdött, Ă©s a tudĂłsok szerint vĂĄratlanul erĆs aktivitĂĄst mutat.
A naptevĂ©kenysĂ©g mĂ©rtĂ©kĂ©t több mutatĂłval mĂ©rik, de az egyik legfontosabb az Ășgynevezett F10.7 rĂĄdiĂłfluxus, amely a NapbĂłl Ă©rkezĆ 10,7 cm-es hullĂĄmhosszĂș rĂĄdiĂłsugĂĄrzĂĄst jelzi.
Szeptemberben ez az érték 201 egységre emelkedett, ami a 2014-es napmaximum szintjét is meghaladta.
Ez öt geomĂĄgneses vihart is kivĂĄltott mindössze egy hĂłnap alatt — ami ritka Ă©s jelentĆs esemĂ©ny a Nap-Föld rendszerben.
đȘ️ Mi az a koronalyuk Ă©s hogyan zavarja a Földet?
A koronalyuk a Nap felsĆ lĂ©gkörĂ©ben, az Ășgynevezett koronĂĄban megjelenĆ sötĂ©tebb terĂŒlet, ahol a mĂĄgneses mezĆk nyitottak, Ă©s Ăgy a plazma szabadon ĂĄramlik ki az Ʊrbe.
Ezek a terĂŒletek gyors napszeleket generĂĄlnak – akĂĄr 800 km/s sebessĂ©ggel is.
Amikor a Föld a koronalyukbĂłl kiĂĄramlĂł plazmaĂĄramlat ĂștjĂĄba kerĂŒl, a napszĂ©l ĂŒtközik a Föld mĂĄgneses terĂ©vel, torzĂtva Ă©s ideiglenesen gyengĂtve azt.
Ez a folyamat okozza a geomĂĄgneses vihart, amely rĂĄdiĂłzavarokat, mƱhold-problĂ©mĂĄkat Ă©s navigĂĄciĂłs hibĂĄkat idĂ©zhet elĆ.
Szergej Bogacsov, az IKI RAS vezetĆ napcsillagĂĄsza szerint:
„A Föld körĂŒli napszĂ©l most jelentĆsen felgyorsult, ami fokozott geomĂĄgneses aktivitĂĄst eredmĂ©nyez.
BĂĄr nem szĂĄmĂtunk extrĂ©m viharokra, a hatĂĄsuk minden bizonnyal Ă©rzĂ©kelhetĆ lesz – kĂŒlönösen a kommunikĂĄciĂłban Ă©szaki szĂ©lessĂ©geken.”
đĄ RĂĄdiĂłzavarok SkandinĂĄviĂĄban – a Nap hatĂĄsa a technolĂłgiĂĄra
A Svédorszågban és Finnorszågban észlelt rådióinterferenciåk tehåt nem mesterséges eredetƱek, hanem a napszél okozta ionoszférikus zavarok következményei.
Amikor a napszĂ©l elĂ©ri a Földet, a felsĆ lĂ©gkör ionizĂĄlĂłdik, Ă©s vĂĄltozik az elektromĂĄgneses hullĂĄmok terjedĂ©se.
Ez kĂŒlönösen a magas frekvenciĂĄjĂș (HF) Ă©s rövidhullĂĄmĂș rĂĄdiĂłkommunikĂĄciĂłra hat Ă©rzĂ©kenyen.
A katonai, repĂŒlĂ©si Ă©s hajĂłzĂĄsi kommunikĂĄciĂłban ez akĂĄr több ĂłrĂĄs zavarokat is okozhat.
A GPS-rendszerek pontossåga is åtmenetileg csökkenhet, a mƱholdas kapcsolatok pedig adatvesztést szenvedhetnek.
Az ƱridĆjĂĄrĂĄs-figyelĆ központok – köztĂŒk a NASA Ă©s az ESA – most fokozott kĂ©szenlĂ©tet hirdettek, Ă©s figyelmeztettĂ©k a mƱholdĂŒzemeltetĆket a potenciĂĄlis zavarokra.
đ Sarki fĂ©ny Ă©s lĂĄtvĂĄnyos Ă©gi jelensĂ©gek
A geomĂĄgneses viharok nemcsak zavarokat, hanem lenyƱgözĆ lĂĄtvĂĄnyt is hozhatnak: a sarki fĂ©nyt (aurora borealis).
Amikor a napszĂ©l töltött rĂ©szecskĂ©i ĂŒtköznek a Föld lĂ©gkörĂ©nek atomjaival, energia szabadul fel, amit fĂ©ny formĂĄjĂĄban lĂĄtunk.
A mostani aktivitĂĄs olyan erĆs, hogy a kutatĂłk szerint a sarki fĂ©ny KözĂ©p-OroszorszĂĄgban, Ăszak-NĂ©metorszĂĄgban, sĆt Ăszak-MagyarorszĂĄgon is feltƱnhet.
A NASA Ă©s az IKI elĆrejelzĂ©se szerint a következĆ 48 ĂłrĂĄban nĆ a valĂłszĂnƱsĂ©ge annak, hogy a jelensĂ©g az ĂĄtlagosnĂĄl dĂ©lebbre is megfigyelhetĆ lesz.
đ§ Az emberi szervezetre gyakorolt hatĂĄsok
A geomĂĄgneses viharok nemcsak a technolĂłgiĂĄra, hanem az emberi szervezetre is hatĂĄssal lehetnek.
BĂĄr ezek a hatĂĄsok nem közvetlenek, szĂĄmos tanulmĂĄny kimutatta, hogy a mĂĄgneses mezĆ ingadozĂĄsa befolyĂĄsolhatja a biolĂłgiai ritmusokat, a vĂ©rnyomĂĄst Ă©s az idegrendszeri egyensĂșlyt.
Egyes emberek ilyenkor fĂĄradĂ©konysĂĄgot, fejfĂĄjĂĄst vagy ingerlĂ©kenysĂ©get tapasztalhatnak, kĂŒlönösen a magnetoszenzitĂv (Ă©rzĂ©keny) csoportokban.
A tudĂłsok azonban hangsĂșlyozzĂĄk: ezek ĂĄtmeneti hatĂĄsok, Ă©s nincs ok aggodalomra.
đ°️ Mi jöhet ezutĂĄn? A Nap hosszĂș tĂĄvĂș ciklusai
A mostani esemény része annak a természetes ciklusnak, amelyen a Nap 11 évente åthalad.
A csillagĂĄszok szerint a 25. napciklus erĆsebb, mint amire korĂĄbban szĂĄmĂtottak, Ă©s a következĆ Ă©vekben tovĂĄbbi intenzĂv aktivitĂĄs vĂĄrhatĂł.
Szergej Bogacsov szerint:
„A Nap most egy erĆsebb fĂĄzisba lĂ©pett. A következĆ 20–30 Ă©v sorĂĄn valĂłszĂnƱ, hogy a naptevĂ©kenysĂ©g folyamatosan növekszik,
Ă©s minden ciklus valamivel erĆsebb lehet az elĆzĆnĂ©l.”
Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezĆ Ă©vtizedekben gyakrabban tapasztalhatunk geomĂĄgneses viharokat, sarki fĂ©nyeket, Ă©s a technolĂłgiai rendszereknek alkalmazkodniuk kell az Ășj kihĂvĂĄsokhoz.
A modern tĂĄrsadalmak egyre inkĂĄbb fĂŒggnek a mƱholdas infrastruktĂșrĂĄtĂłl, ezĂ©rt az ƱridĆjĂĄrĂĄs elĆrejelzĂ©se stratĂ©giai fontossĂĄgĂșvĂĄ vĂĄlt.
đ ĂsszegzĂ©s
A skandinĂĄv rĂĄdiĂłzavarok mögött tehĂĄt nem titkos katonai mƱveletek, hanem a Nap termĂ©szetes, ĂĄm kiszĂĄmĂthatatlan ereje ĂĄll.
A Föld jelenleg egy koronalyukból kiåramló plazmaåramlatban halad, amely megnövekedett napszélt és geomågneses aktivitåst okoz.
Ez a jelensĂ©g egyszerre kihĂvĂĄs Ă©s emlĂ©keztetĆ:
hiĂĄba a technolĂłgia Ă©s a civilizĂĄciĂł fejlettsĂ©ge, mĂ©g mindig egy csillag hatĂĄsa alatt Ă©lĂŒnk.
ForrĂĄsok:
https://ria.ru/20251012/uchenye-2047783377.html
https://ria.ru/20251003/solntse-2046104692.html?in=t
https://ria.ru/20250728/solntse-2031933324.html?in=t
https://ria.ru/20250113/solntse-1993424229.html?in=t
https://ria.ru/20250723/solntse-2030780157.html?in=t
https://ria.ru/20250723/bogachev-2030769854.html?in=t
https://ria.ru/location_Zemlja/
https://ria.ru/20250723/solntse-2030770660.html?in=t
https://ria.ru/20251007/uchenye-2046903814.html

