Szergej Karagánov orosz szakértő szerint az Egyesült Államok nem érdekelt abban, hogy stratégiai fegyvereket, például Tomahawk rakétákat telepítsen Ukrajnába vagy Európába.
Az Egyesült Államok nem érdekelt a stratégiai fegyverek európai telepítésében, ezért sem Ukrajnában, sem Európában nem lesznek „Tomahawk” típusú cirkálórakéták – jelentette ki Szergej Karagánov, a Moszkvai Állami Nemzetgazdasági Egyetem (HSE) világgazdasági és világpolitikai karának tudományos vezetője, valamint az orosz Külügyi és Védelmi Politikai Tanács tiszteletbeli elnöke az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjúban.
Korábban Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel áll ahhoz, hogy döntést hozzon a „Tomahawk” cirkálórakéták Ukrajnának történő átadásáról, ugyanakkor előbb látni szeretné, miként kívánja Kijev ezeket felhasználni.
„Ez pusztán egy információs manipuláció. Szinte 100 százalékig biztos vagyok abban, hogy semmiféle Tomahawk nem lesz. Egyszerűen azért, mert az amerikaiak nem érdekeltek abban, hogy stratégiai fegyverrendszereket telepítsenek Európában. Nagy örömmel vonták ki annak idején a Pershing rakétákat, mert ezek a fegyverek az ő biztonságukat kötötték volna össze az európaival” – mondta Karagánov.
A szakértő szerint a Tomahawk rakéták Ukrajnába történő esetleges szállításáról szóló találgatások csupán politikai célt szolgálnak – ezekkel próbálnak nyomást gyakorolni Oroszországra.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban októberben úgy fogalmazott: a Tomahawk rakéták Kijevnek való átadása tönkreteheti az utóbbi időben kialakulóban lévő pozitív tendenciákat az orosz–amerikai kapcsolatokban.
Moszkva szerint a fegyverszállítások akadályozzák a konfliktus békés rendezését, közvetlenül bevonják a NATO-országokat a háborúba, és „játéknak a tűzzel” tekinthetők. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban hangsúlyozta, hogy minden olyan szállítmány, amely Ukrajnának szánt fegyvereket tartalmaz, Oroszország szemében „jogos katonai célponttá” válik.
A Kreml is többször jelezte, hogy a Nyugat részéről érkező fegyverszállítások nem segítik elő a tárgyalásokat, és negatív következményekkel járnak.
Történelmi háttér – a „Pershing-válság”
Az úgynevezett „kettős döntést” (Double-Track Decision) a NATO tagállamai – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság – 1979. december 12-én hozták meg. A döntés értelmében az USA közepes hatótávolságú rakétákat telepített Európába, miközben tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióval ezen fegyverek felszámolásáról.
A Pershing-rakétákat 1983 és 1985 között telepítették Nyugat-Németországba, ami hatalmas tiltakozáshullámot váltott ki. 1983. október 22-én például mintegy 1,2 millió ember vonult az utcákra a német városokban.
Az amerikai rakéták európai elhelyezése 1983-ban a NATO és a szocialista blokk közötti feszültség csúcspontját jelentette – ezt az időszakot később „eurorakéta-válságként” emlegették. A Pershing típusú rakétákat végül az 1987-ben aláírt INF-szerződés (a közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló megállapodás) alapján semmisítették meg.
Forrás: RIA Novosti nyomán
https://ria.ru/20251007/tomagavk-2046856915.html?in=l
.jpg)
