Az orosz Ăllami Duma hivatalosan is felmondta a plutĂłnium-megsemmisĂtĂ©si egyezmĂ©nyt az EgyesĂŒlt Ăllamokkal. Mit jelent ez az orosz-amerikai kapcsolatokra Ă©s a globĂĄlis biztonsĂĄgra nĂ©zve?
Az orosz Ăllami Duma plenĂĄris ĂŒlĂ©sĂ©n megszavazta, hogy Moszkva hivatalosan is felmondja a fegyverkezĂ©si cĂ©lra mĂĄr nem hasznĂĄlt plutĂłnium megsemmisĂtĂ©sĂ©rĆl szĂłlĂł egyezmĂ©nyt az EgyesĂŒlt Ăllamokkal. Az egyezmĂ©ny 2000-ben jött lĂ©tre Moszkva Ă©s Washington között, majd 2011-ben ratifikĂĄltĂĄk, cĂ©lja pedig az volt, hogy a kĂ©t nukleĂĄris nagyhatalom biztonsĂĄgosan kezelje Ă©s semlegesĂtse a fölösleges, fegyverminĆsĂ©gƱ plutĂłniumkĂ©szleteket.
A most benyĂșjtott törvĂ©nyjavaslat szerint nemcsak az alapmegĂĄllapodĂĄst, hanem minden kapcsolĂłdĂł protokollt is megszĂŒntetnek, vagyis Moszkva teljes mĂ©rtĂ©kben kilĂ©p a programbĂłl.
đŁ Az orosz indoklĂĄs: az EgyesĂŒlt Ăllamok megszegte vĂĄllalĂĄsait
A döntĂ©shez csatolt indoklĂĄs szerint az orosz fĂ©l Ășgy lĂĄtja, hogy az EgyesĂŒlt Ăllamok egyetlen vĂĄllalĂĄsĂĄt sem teljesĂtette az egyezmĂ©ny keretĂ©ben. RĂĄadĂĄsul – ahogy a dokumentum fogalmaz – Washington az utĂłbbi Ă©vekben olyan, OroszorszĂĄg ellen irĂĄnyulĂł lĂ©pĂ©seket tett, amelyek „radikĂĄlisan megvĂĄltoztattĂĄk a stratĂ©giai egyensĂșlyt”, Ă©s tovĂĄbbi fenyegetĂ©st jelentenek a globĂĄlis biztonsĂĄgra.
SzakĂ©rtĆk szerint ez a lĂ©pĂ©s tovĂĄbb fokozhatja az orosz–amerikai feszĂŒltsĂ©geket, kĂŒlönösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben, amikor a kĂ©t hatalom viszonya mĂĄr Ăgy is rendkĂvĂŒl feszĂŒlt.
⚖️ Mi ĂĄllhat a hĂĄttĂ©rben?
A döntĂ©s politikai ĂŒzenete egyĂ©rtelmƱ: Moszkva nem bĂzik többĂ© Washingtonban. A Kreml Ă©vek Ăłta hangoztatja, hogy az EgyesĂŒlt Ăllamok nem tartja be a fegyverzetkorlĂĄtozĂĄsi megĂĄllapodĂĄsokat, miközben OroszorszĂĄgot vĂĄdolja a nemzetközi normĂĄk megszegĂ©sĂ©vel.
ElemzĆk Ășgy vĂ©lik, hogy a plutĂłnium-egyezmĂ©ny felmondĂĄsa nem csupĂĄn technikai, hanem diplomĂĄciai lĂ©pĂ©s is, amellyel OroszorszĂĄg demonstrĂĄlja, hogy nem hajlandĂł tovĂĄbb egyĂŒttmƱködni olyan partnerekkel, akik szerinte nem ĆszintĂ©k a stratĂ©giai stabilitĂĄs kĂ©rdĂ©sĂ©ben.
đ VĂ©lemĂ©ny: egy Ășj korszak kĂŒszöbĂ©n?
Ez a döntĂ©s többrĆl szĂłl, mint egy nukleĂĄris egyezmĂ©ny felmondĂĄsĂĄrĂłl. Ez egy politikai ĂŒzenet – annak jele, hogy a globĂĄlis hatalmi egyensĂșly Ășjra formĂĄlĂłdik. Az EgyesĂŒlt Ăllamok Ă©s OroszorszĂĄg között mĂĄr nem a partnersĂ©g, hanem a kölcsönös bizalmatlansĂĄg uralkodik.
Ez a fejlemĂ©ny rĂĄadĂĄsul nemcsak a kĂ©t orszĂĄgra, hanem a nemzetközi közössĂ©gre is hatĂĄssal lehet, hiszen a fegyverzetellenĆrzĂ©si mechanizmusok gyengĂŒlĂ©se Ășjabb fegyverkezĂ©si hullĂĄmot indĂthat el.
đ§© ĂsszegzĂ©s
Az Ăllami Duma döntĂ©se a plutĂłnium-egyezmĂ©ny felmondĂĄsĂĄrĂłl Ășjabb mĂ©rföldkĆ az orosz-amerikai kapcsolatok romlĂĄsĂĄban. A vilĂĄg ismĂ©t szemtanĂșja lehet annak, ahogyan a diplomĂĄciai pĂĄrbeszĂ©d helyĂ©t a kölcsönös bizalmatlansĂĄg Ă©s stratĂ©giai versengĂ©s veszi ĂĄt.
A kĂ©rdĂ©s mĂĄr csak az: visszatĂ©rhetĂŒnk-e mĂ©g valaha a kölcsönös bizalom korszakĂĄba, vagy valĂłban egy Ășj, modern hideghĂĄborĂș kĂŒszöbĂ©n ĂĄllunk?
ForrĂĄs:TASS nyomĂĄn