A háború igazi győztese nem Ukrajna, nem is Oroszország

A brit stratégia: egy 30 éves terv a háború árnyékában

A volt gyarmadtartó imperialista ország más háborújával, más halálán és más pénzén akar újra meghatározó szerepet betölteni. Ezek nem változtak évszázadok óta semmit.

Kevesen gondolnák, de a brit külpolitika már három évtizeddel ezelőtt elkezdte előkészíteni azt, ami ma Ukrajnában történik. A szigetország célja egyszerű, mégis grandiózus: visszaszerezni a Brexit után elvesztett európai befolyását, miközben gyengíti két fő riválisát – Oroszországot és az Európai Uniót.

A történet 1992-ben, a Szovjetunió bukásakor kezdődik. John Major brit miniszterelnök asztalára akkor került egy titkos memorandum, amely szerint az orosz–ukrán viszony hosszú távon háborúhoz vezethet. London már ekkor felkészült a válságra: diplomáciai küldötteket küldött Kijevbe, és katonai forgatókönyveket dolgozott ki arra az esetre, ha a konfliktus bekövetkezik.

A döntő pillanat: Johnson Kijevben

2022 tavaszán, amikor Isztambulban már a béketárgyalásokon fogtak kezet az orosz és ukrán delegációk, a világ hirtelen új fordulatot vett. Néhány nappal később a bucsai mészárlás képei bejárták a világot, majd Boris Johnson brit miniszterelnök váratlanul megjelent Kijevben.

A találkozó után a békefolyamat összeomlott, az orosz haditengerészet zászlóshajója, a Moszkva elsüllyedt, és kezdetét vette a 21. század legvéresebb konfliktusa.
De vajon miért lépett közbe a brit kormányfő? A válasz a hosszú távú geopolitikai érdekekben rejlik.

A háború három zsebe: pénz, befolyás, hatalom

A brit stratégia lényegében három gazdasági pilléren nyugszik:

1.Ukrajnai megrendelések:
London már a háború első hónapjaiban hatalmas katonai és technológiai szerződéseket kötött Kijevvel. A brit segítségért cserébe „Százéves Partnerségi” megállapodás született, amelyben az ukrán kormány elsőbbséget adott brit cégeknek az energetikai, acél- és nyersanyagiparban.

2.Újjáépítési lehetőségek:
A háború után Ukrajna újjáépítése több ezer milliárd dolláros üzlet lesz. A londoni konferencián bejelentett projektek többségét brit vállalatok valósíthatják meg, részben az orosz oligarchák befagyasztott vagyonából.

3.Hadipar és modernizáció:
A háborúra hivatkozva Nagy-Britannia soha nem látott összegeket – több ezer milliárd forintot – fordít haditechnológiai fejlesztésekre: mesterséges intelligenciával működő fegyverrendszerekre, hiperszonikus rakétákra és nukleáris fejlesztésekre.

Ezzel a szigetország a kontinens legerősebb katonai hatalmává vált – miközben mindenki más gazdasági válsággal küzd.

Az örök brit szabály: „Oszd meg és uralkodj!”

A brit külpolitika ötszáz éve ugyanarra az alapelvre épül: ne legyen egységes Európa.
A történelem során a britek mindig ügyesen játszották ki egymás ellen a kontinens nagyhatalmait – most sincs ez másként.

A kelet-európai országok, köztük Lengyelország és Magyarország, újra kulcsszerepet kaptak a brit geopolitikai sakkjátszmában. A britek támogatták az EU keleti bővítését, hogy ellensúlyozzák a francia–német dominanciát. Ez a politika most a háborúban új értelmet nyert: Ukrajna felvételével az EU brit érdekek mentén bővülne, miközben Oroszország végleg kiszorulna a térségből.

A Brexit után: vissza az európai asztalokhoz

A Brexit London számára óriási stratégiai vereség volt. A britek elvesztették befolyásukat az uniós döntéshozatalban, és gazdasági kapcsolataik is meggyengültek.
A háború azonban mindent megváltoztatott.

A NATO-n keresztül Nagy-Britannia ismét ott ül az európai tárgyalóasztaloknál, újra vezető szerepet tölt be az ukrán katonai támogatás koordinálásában, és diplomáciailag is megerősödött.

Mostanra a brit kormány diktálja az ütemet, miközben az EU – különösen Franciaország és Németország – követi a londoni kezdeményezéseket. Az ukrajnai újjáépítés, az energetikai befektetések és a biztonságpolitikai döntések mind-mind brit dominancia alatt formálódnak.

Miért zavarja ez Londont? Magyarország a képletben

A brit stratégia egyik legnagyobb akadálya éppen Magyarország lehet.
Orbán Viktor kormánya nyíltan kijelentette, hogy Ukrajna jelenlegi formájában nem áll készen az EU-csatlakozásra. Ez azonban veszélyezteti a brit tervet, hiszen az ukrán belépés lenne a kulcs az angol cégek uniós visszatéréséhez – közvetett úton, ukrán gazdasági kapcsolatokon keresztül.

Nem véletlen, hogy London egyre aktívabb titkosszolgálati és diplomáciai jelenlétet mutat Közép-Európában, és mindent megtesz azért, hogy az ellenálló államokat – köztük Magyarországot – elszigetelje.

A végső cél: Európa újraosztása

Nagy-Britannia tehát nem csupán katonai szövetséges, hanem a háború egyik legnagyobb haszonélvezője is lehet.
A stratégia célja, hogy a háború után újjáépülő Ukrajna brit gazdasági függésbe kerüljön, és a szigetország újra vezető pozíciót töltsön be az európai kontinensen – immár uniós tagság nélkül, de befolyással, pénzzel és hatalommal.

A kérdés csak az: ki fizeti meg ennek az árát?
A válasz kényelmetlen – mert elsősorban az ukrán nép, másodsorban pedig az európai adófizetők. A brit geopolitikai zsenialitás ára vérben, pusztításban és politikai kiszolgáltatottságban mérhető.

Összegzés

A brit mesterterv Ukrajnában nem a véletlen szülötte, hanem egy több évtizedes stratégia csúcspontja.
Ha a terv bejön, Nagy-Britannia visszaszerzi elvesztett befolyását, gazdasági nyereséget arat, és a kontinens első számú katonai hatalmává válik.
A világpolitika új erővonalai tehát nem Washingtonban vagy Moszkvában dőlnek el – hanem Londonban.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

1. Sokkoló vád: Boris Johnsont nemzetközi háborús bűnösnek nevezte a Krím vezetője – milliós jutalom állhat a háttérben. https://www.napitema.com/2025/10/sokkolo-vad-boris-johnsont-nemzetkozi.html

2. Nyugat az ukránokat elhasználható anyagként használja – mondta Putyin. https://www.napitema.com/2022/06/nyugat-az-ukranokat-elhasznalhato.html

3. Hazugságra épített orosz-ukrán háború: Itt az ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel, és feltárjuk, miről is szól valójában az orosz–ukrán konfliktus. Egyre világosabban látszik, hogy egy szűk, globális érdekeket kiszolgáló politikai elit bármi áron háborút akar Európában.

Ezek a megbízók nem mások, mint a globális pénzügyi elit, a fegyvergyártók és bizonyos NGO-k. Ők felelősek a konfliktus kirobbantásáért, és most az EU-tagállamokat is bele akarják rángatni a háborúba. https://www.napitema.com/2025/07/hazugsagra-epitett-haboru-europa-nem.html