Hová kerülnek valójában az Ukrajnának juttatott európai uniós támogatások, és kik profitálnak a háborúból? Luxusautók a francia Riviérán, vér és szenvedés Ukrajnában – éles kontraszttal indít Ábrahám Róbert legújabb dokumentumfilmje, a Monaco-hadtest. Az alkotás olyan kérdéseket feszeget, amelyekről a nyugati közbeszéd ritkán vagy egyáltalán nem beszél.
A film célja nem az egyszerű vádaskodás, hanem annak bemutatása, hogyan jutott el Ukrajna a Majdan téri eseményektől az elhúzódó háborúig, és kik azok, akik mindeközben profitáltak a konfliktusból.
Miről szól a Monaco-hadtest dokumentumfilm?
A Monaco-hadtest című dokumentumfilm központi állítása szerint a Nyugat által Ukrajnába juttatott támogatások egy része nem a fronton harcoló katonákhoz jutott el, hanem a politikai és gazdasági elit köreihez került.
A cím nem véletlen: a francia Riviérán, különösen Monacóban az elmúlt években feltűnően sok ukrán rendszámú luxusautó jelent meg. A monacói képsorok azonban inkább szimbolikus keretet adnak annak a történetnek, amely az ukrajnai belpolitikai folyamatokat és a háború gazdasági hátterét tárja fel.
A Majdan, a nacionalizmus és az erőszak spirálja
A film részletesen bemutatja a 2013–2014-es Majdan téri tüntetéseket, az Euromajdan erőszakos elfajulását, valamint azokat a nacionalista félkatonai csoportokat, amelyek Sztepan Bandera örökségére hivatkozva kerültek az események élére.
Az alkotás szerint ezek a folyamatok alapozták meg azt a politikai és társadalmi légkört, amely végül az ukrajnai háború kirobbanásához vezetett, és amelyből máig nem látszik valódi kiút.
Kényszersorozás és korrupció Ukrajnában
A dokumentumfilm egyik legsúlyosabb állítása szerint Ukrajnában olyan rendszer alakult ki, ahol pénzért ki lehet váltani a frontszolgálatot, miközben a társadalom alsó rétegeit brutális kényszersorozások sújtják.
A film megrázó képet fest az ukrán hadkiegészítő központok működéséről, és bemutatja a kárpátaljai magyar, Sebestyén József tragédiáját, aki ennek a rendszernek esett áldozatul. Története a dokumentumfilm egyik legdrámaibb pontja.
Zelenszkij politikai pályája és a háborús kommunikáció
A Volodimir Zelenszkij politikai pályáját bemutató fejezet szerint az ukrán elnök az influenszer-politika egyik korai mintapéldája. Békét ígérő kampánnyal jutott hatalomra, majd kommunikációja fokozatosan a háború igazolására épült át.
Ábrahám Róbert szerint nem véletlen, hogy Magyarországon Ukrajna nagyobb figyelmet kap, mint Oroszország: Moszkva nem törekszik EU- vagy NATO-tagságra, nem kér pénzügyi támogatást, és nem gyakorol napi politikai nyomást.
A nyugati felelősség és a tudatipar szerepe
A film hangsúlyozza: az agressziót nem lehet relativizálni, Oroszország támadása nem menthető. Ugyanakkor Ábrahám Róbert szerint a nyugati politikai elit súlyos felelőssége, hogy nem engedte időben béketárgyalásokhoz ülni a feleket, sőt, elhallgattatta a béke mellett felszólaló hangokat.
A Monaco-hadtest végső üzenete túlmutat a korrupció bemutatásán: a mai nyugati tudatipar képes békében élő társadalmakat a háború támogatására rávenni, miközben azok feladják korábbi értékeiket. Egyetlen dolog azonban nem relativizálható: az emberélet értéke.
A dokumentumfilmet az alábbi videóban tekinthetik meg.
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Ukrajna (u krajna = az oroszok lakta területek határánál élő, egyfajta orosz tájnyelvet beszélő népcsoport) a 20. sz.-i háborúk során „ajándékba” kapta a magyar és ruszin Kárpátalját, nyugaton a lengyelek lakta területet, és Hruscsovtól keleten a 8 millió orosz által lakott gazdag Donyeck-medencét. A Szovjetunió szétesése után, 1991. december 1-jén népszavazás döntött arról, hogy a Hruscsov által naggyá tett Sz.Sz.K. független Ukrajna lesz, benne Kárpátalja, az egykori Magyar Királyság része különleges státuszt kap, és benne Beregszász és környéke magyar autonómiát.
Az ukrajnai magyarok és ruszinok jogfosztása nem 2014-ben kezdődött, hanem már 1991-ben. A függetlenné vált Ukrajna kormányai letagadták a kárpátaljai különleges státuszról és a beregszászi magyar autonómiáról döntő népszavazást, mondván, hogy az csak „közvélemény-kutatás” volt.
– De a magyar kormányok miért nem tiltakoznak, hogy ez esetben „független Ukrajna” sincs?!
Tetszik nekem, hogy – miután Antall Józsefék hazaárulást követtek el „örökre lemondva” Kárpátaljáról, – és miután a fiatal Fidesz kivonult a parlamentből Trianon emlegetésekor, – és azt követően, hogy 2020. június 4-én a Fidesz-kormány át sem vette a Magyarok Világszövetsége által gyűjtött, a trianoni békediktátum felülvizsgáltatását kérő 300.000 aláírást és a 100. „trianoni gyásznapra” készült Emlékiratot, – 2024. július 2-án Magyarország kormányfője elment Kijevbe, tárgyalni az ukrán elnökkel.
(Azt remélhettük 2020-ban, hogy nemzetközi független bíróság felülvizsgálja és megsemmisíti a trianoni diktátumot, és ez után kisebb szája lesz a szomszédainknak, amikor a külhoni magyarok – a magyar kormány támogatásával – visszakövetelik egyenlő, önrendelkezési jogukat.)
Nem tetszik nekem, hogy a kormány állítólag csak a 2014 előtti jogaikat kéri vissza az ukrajnai magyarok számára, – akiket a frontra is hurcolnak – amerikai érdekekért – az oroszok ellen – meghalni!
Csonka-Magyarország nem tudja? – nem is akarja?! – megvédeni a Trianonban elszakított háromnegyed-rész (72 % nem kétharmad!) területén, szülőföldjükön maradt magyar testvéreink életét?
Izraeli, magyarul nem is tudó, egyes „állampolgárokért” a magyar külügyminiszter személyesen intézkedik, – de nem teszi ezt meg, sem a bebörtönzött székelyekért, sem a délvidéki, kárpátaljai magyarokért, – és nem zavarja, hogy a felvidéki magyarokat még mindig kollektív büntetés sújtja, mert a beneši dekrétumokat Szlovákia és Csehország is csak megerősítette!
„Bezzeg” Oroszország kiállt az Ukrajnához csatolt négy megyében élő, 2014 óta a kijevi (fasiszta? náci?) kormány által üldözött, bombázott, gyilkolt 8 millió oroszért, akiknek Kijev szintén megtiltotta az anyanyelvük használatát, ahogy a többi nem-ukrán nemzetiségűnek is. Az orosz figyelmeztetések eredménytelenek voltak, de mivel a NATO is berendezkedett Ukrajnában, Putyin kénytelen volt „katonai műveletbe” kezdeni. – Azóta a nyugat és engedelmes kisszolgái azt harsogják: – Putyin „agresszor”, és ki tudja, hol áll meg!
Pedig Putyin mindvégig a „nemzetközi jog” szerint cselekedett: – Dr. Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász ezt részletesen kifejtette, már 2022 tavaszán. Jogi szakvéleményét csatolom németül és magyarul.
Isten, áldd meg a magyart!
És a többi, békeszerető embert is!
K.S.Mária
