Amikor a médiában, politikusok szájából vagy nyugati elemzők tollából elhangzik, hogy „Ukrajna most éli át a saját Trianonját”, az emberben megáll valami.
Nemcsak azért, mert fájdalmas ostobaság — hanem mert ez a mondat történelmileg hamis, morálisan visszataszító és politikailag manipulatív.
Dr. Hossó Andrea közgazdász nem finomkodik:
Ukrajna és Trianon egy mondatban: nonszensz.
És aki ezt a párhuzamot erőlteti, az vagy nem tudja, miről beszél, vagy nagyon is tudja — és éppen ezért mondja.
Trianon: amikor egy működő nemzetállamot daraboltak szét, nem egy széthulló birodalmat
A Nyugat a mai napig úgy beszél Trianonról, mintha az egy birodalom szétesésének mellékterméke lett volna.
Ez hazugság. És ezt mindenki tudja, aki valaha belenézett a történelembe.
- Magyarország nem széthullott.
- Magyarországot szétvágták — előre megrajzolt térképekkel, bosszúvágyból, politikai üzletekért cserébe.
- Ezer év történelme alapján szerves, egységes ország voltunk — nem műanyag államalakulat, nem ideológiai összetákolmány, nem frissen fabrikált identitás.
Dr. Hossó pontosan fogalmaz:
Trianon nem metafora. Trianon művelet volt. Aktív rombolás.
És ami mára igazán ijesztő:
erről beszélni még mindig olyan, mintha a Kádár-kor tabuját érintenénk.
Mintha a magyar történelemnek ezt a részét valakik még mindig el akarnák zárni a közbeszédből.
Ukrajna nem nemzetállam — hanem geopolitikai kísérleti terep, egymáshoz ragasztott tartományokkal
A hanganyag egyik legfontosabb mondata:
„Ukrajna különböző birodalmak maradványaiból lett összeragasztva. Magyarország viszont a történelmi állam.”
Ennyi.
Nem lehet egy lapon említeni a kettőt.
A jelenlegi Ukrajna:
- identitáskrízisben vergődő állam,
- olyan területekkel, amelyek régebb óta nem ukránok, mint amióta az ukrán állam létezik,
- mesterséges politikai konstrukció,
- egy Európa szélén lévő ütközőzóna, amelyet mások használnak a saját játékaikhoz.
A „Trianonjukra” való hivatkozás pedig nem más, mint egy újabb kommunikációs termék.
Könnyen csúszik, hangzatos — és pontosan tudják, hogy kelet-európai fülekre hat.
Csakhogy ez a termék hamis.
A kárpátaljai magyarokat nem a háború óta nyomják el — hanem mindig
A nyugati világ most hirtelen elkezdett „aggódni” Ukrajna területi integritásáért.
De amikor a kárpátaljai magyarokat:
- sorozási parancsokkal zaklatták,
- nyelvi és oktatási jogaikat elvették,
- kulturális életüket korlátozták,
- megfigyelték, fenyegették, listázták,
- magyar iskolákat zártak be,
- áramkimaradások és háborús fenyegetés között próbáltak életben maradni,
akkor valahogy sehol nem volt a „demokráciavédő” Európa.
Dr. Hossó egyértelműen mondja:
„A kárpátaljai magyarok üldöztetése nem 2022-ben kezdődött. Csak akkor lett látványos.”
És talán ez az interjú legnyersebb igazsága.
A magyar külpolitika évtizedes bűne: félelemből hallgatni ott, ahol ki kellene állni
A szakértő szerint az állandó magyar hallgatás nem védelem — hanem önfeladás.
- Ha nem mondjuk ki, hogy a kárpátaljai magyarok jogfosztottak, akkor senki más nem mondja ki.
- Ha nem mondjuk el a nemzetközi térben, mit akarunk, akkor majd valaki más elmondja helyettünk, hogy mit „kell” akarnunk.
- Ha félünk megnevezni a problémát, akkor azt üzenjük: nem kell velünk számolni.
Dr. Hossó gondolata a Kádár-korszak hallgatásáról döbbenetesen találó:
akkor is azt hittük, hogy a hallgatás megvéd — és akkor is a határainkon kívül élő magyarok fizették meg az árát.
Most ugyanezt játsszuk újra.
Európa nem szövetség, hanem széthomályosodó politikai konstrukció — és Magyarországnak el kell döntenie, hogy elsüllyed vele vagy külön utat választ
A hanganyag egy másik súlyos mondata:
„Nem látom az EU jelenlegi formájában működőképesnek. Támogatom a Huxitot.”
Akárki bármit gondol erről, a szakértő diagnózisa hideg és pontos:
- az EU ma nem a nemzeti érdekek szövetsége,
- hanem egy ideológiai központ, amely nem bírja a tagállami önállóságot,
- amely egyre inkább büntet, korlátoz, fegyelmez,
- és amely egy háború szélén álló kontinensen saját magát gyengíti.
Miközben a világ — USA, Oroszország, Kína, Törökország — újrarendezi az erőviszonyokat.
Ez történelmi korszakváltás.
És aki ilyenkor csendben marad, azt egyszerűen átgázolják.
A magyar társadalom állapota: düh, kiábrándultság, apátia — az alattvalói reflexek új reneszánsza
Dr. Hossó szerint a magyar társadalom egy része:
- nem állampolgárként, hanem alattvalóként működik,
- nem stratégiában gondolkodik, csak túlélésben,
- nem tudja, mit akar — csak azt, hogy kit nem,
- nem hisz a politikában, de közben retteg a változástól.
Ez a legveszélyesebb kombináció.
Ez visz országokat irracionális döntésekbe, felfordulásba, belső instabilitásba — nem is kell messzire nézni, elég ránézni Nagy-Britanniára a hosszú tory-korszak utáni összeomlással.
A történelem újra kopogtat — és most először lenne esély arra, hogy kimondjuk: magyar érdek igenis létezik
Ez a beszélgetés legkeményebb, legfontosabb üzenete.
Olyan korszakot élünk, ahol:
- a világ újrarajzolja a térképeket,
- Ukrajna meggyengült,
- a nagyhatalmak alkudoznak,
- mindenki pozíciót épít.
És ebben a pillanatban Magyarország vagy:
1) némán áll, mint egy statiszta,
vagy
2) kimondja végre a saját igazságát, a saját érdekeit, a saját történelmét.
Dr. Hossó szerint ez a pillanat ritka, és nem biztos, hogy jön másik ilyen hamar.
A történelem nem mindig ad második esélyt.
Mi pedig egyszer már eljátszottuk — 1920-ban.
Összegzés: ha most sem beszélünk, akkor soha többé nem lesz miről beszélni
A hanganyag alapján a legkeményebb tanulságok:
- A Trianon–Ukrajna párhuzam szándékos megtévesztés.
- A kárpátaljai magyarok üldöztetése valóság, nem propaganda.
- A magyar politikai elit fél a saját árnyékától.
- Európa széthullik, és nem fog megvárni minket.
- Most először lenne esély felteni a magyar nemzeti igényt — de megint félünk.
Dr. Hossó Andrea szavai nemcsak elemzés, hanem figyelmeztetés:
ha most nem mondjuk ki a saját igazságunkat, akkor újra mások döntik el helyettünk a jövőnket. És abból egyszer már megtanultuk, mi szokott következni.
