Új év, új intézkedések – mit hoz 2025 januárja?
A kormány idei utolsó ülésén részletesen áttekintette azokat az intézkedéseket, amelyek január 1-jétől lépnek hatályba, valamint értékelte az Európai Tanács legutóbbi ülésének eredményeit. A döntésekről Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt be a kormányinfón.
Az elhangzottak alapján a családok, a nyugdíjasok, a munkavállalók és a vállalkozók egyaránt számíthatnak változásokra, miközben a kormány továbbra is a békepárti álláspontját hangsúlyozza az európai politikában.
Teljessé válik a családi adókedvezmény megduplázása
Januártól teljes egészében megvalósul a családi adókedvezmény emelése, amely összességében 50 százalékos növekedést jelent.
Ez havi szinten:
- 1 gyermek esetén: +20 000 forint
- 2 gyermek esetén: +80 000 forint
- 3 gyermek esetén: +198 000 forint
többletjövedelmet hagy a családoknál.
Adómentesség az édesanyáknak
Új elemként életbe lép a 30 év alatti édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége.
A 40 év alatti édesanyák esetében a kedvezmény két gyermek vállalása mellett vehető igénybe.
Fontos újdonság, hogy:
➡️ a kedvezményt a szülők az édesapa jövedelméből is érvényesíthetik, ha ez kedvezőbb számukra.
Minimálbér és garantált bérminimum emelés
A munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodás eredményeként:
- Minimálbér: 322 800 forint
- Garantált bérminimum: 373 200 forint
összegre emelkedik januártól.
Könnyítés a kis- és középvállalkozóknak
Az alanyi áfamentesség határa 20 millió forintra nő, amelyet a következő években tovább emelnek:
- később 22 millió,
- majd 24 millió forintra.
Ez különösen a mikro- és kisvállalkozások számára jelent érdemi könnyítést.
Nyugdíjak: nemcsak a 13., hanem a 14. havi is jön
A kormány nemcsak a 13. havi nyugdíj kifizetését folytatja, hanem:
➡️ megkezdi a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését is.
Az átlagnyugdíj összege 250 ezer forintra emelkedik.
Béremelések: tanárok, bírák, közszolgák
- A pedagógusok béremelése folytatódik, 2025-ben 10 százalékos növekedés várható
- Az átlagbérük így 936 ezer forintra emelkedik
- A közszolgálati dolgozók 1 millió forintos lakásvásárlási támogatást kapnak
- A bírák esetében január 1-jén újabb béremelés lép életbe
- A cél: 2027-re az uniós átlaggal megegyező bírói fizetések
Európa és a háború – Magyarország békepárti álláspontja
Gulyás Gergely szerint az uniós csúcson a legfőbb vita az Ukrajnának szánt háborús hitel körül zajlott. Magyarország álláspontja változatlan:
Európának nem a háborút, hanem a békét kellene támogatnia – az Egyesült Államokkal együttműködve.
A kormány elutasítja a közös európai hitelfelvételt, mert az szerintük nem szolgálja Európa hosszú távú érdekeit, és a kölcsön visszafizetésére minimális az esély.
A tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy Magyarország humanitárius segítséget nyújt és továbbra is nyújt Ukrajnának. Ugyanakkor a kormány nem tud hozzájárulni olyan intézkedésekhez, amelyek nem a béke irányába mutatnak. Gulyás Gergely szerint a Tisza Párt politikai álláspontja azért ilyen, mert Brüsszel érdekeit képviseli, és mindent támogat, amit az uniós elit diktál.
Uniós források: minden eurócentre igényt tart a kormány
A kabinet továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország megkapja az összes neki járó uniós forrást.
A forint jelenleg erősebb az euróhoz képest, mint egy évvel korábban, és a kormány szerint a gazdasági stabilitás fenntartható.
Rezsicsökkentés nélkül háromszoros számlák jönnének
A miniszter hangsúlyozta:
➡️ a rezsicsökkentés megszüntetése esetén a lakosság háromszoros gáz- és villanyszámlákat fizetne.
Ezért a kormány ezt továbbra is alapvető védőintézkedésnek tekinti.
Idei utolsó kormányülés – ünnepi hangulatban
A kormány megtartotta 2024 utolsó ülését, amelyet adventi hangulat jellemzett. Orbán Viktor humorosan jegyezte meg, hogy az ülés egyik előnye, hogy a kormánytagoknak nem kell otthon segíteniük a porszívózásban.
A honvédelmi miniszter hangsúlyozta:
Magyarország békéjét megőriztük, és nem hagytuk magunkat belesodorni a háborúba.
A tanácskozás során a kormány idei intézkedéseit is értékelték, beleértve az új otthontámogatási programot, az édesanyák szja-mentességét, valamint a 14. havi nyugdíj bevezetését.
Összegzés
A január 1-jétől életbe lépő intézkedések jelentős anyagi és társadalmi változásokat hoznak, miközben a kormány továbbra is békepárti, szuverenitás-központú politikát folytat belföldön és az Európai Unióban egyaránt.
