Az utóbbi időszak gazdasági folyamatait értékelve Dócs Dávid, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke arra hívta fel a figyelmet: Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozás óta nemcsak hogy nem közeledett a nyugat-európai életszínvonalhoz, hanem mára nettó ráfizetőjévé válhatott az uniós tagságnak. Megfogalmazása szerint a magyar gazdaságpolitika alapvető hibákat követett el, amelyek komoly terheket rónak a társadalomra.
A támogatások és a valós teljesítmény közötti ellentmondás
Dócs Dávid szerint a Magyar Nemzeti Bank adatai rávilágítanak arra, hogy Magyarország mintegy 6000 milliárd forintnyi támogatást biztosított különböző autóipari összeszerelő üzemek számára, közvetlenül vagy közvetett módon. A legkirívóbb példák között említi a gödi Samsung-gyárat, amely 133 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott – úgy, hogy azt még új munkahelyek létrehozásához sem kötötték.
Ezzel szemben a hazai lakosság mindennapi helyzete nem javul. Dócs szerint aki külföldről érkezik Magyarországra, hamar észreveszi a „depresszív közhangulatot”, amelyet a romló megélhetés és a folyamatos anyagi terhek okoznak.
Elhibázott gazdasági stratégia?
A politikus hangsúlyozza: a kormány hosszú éveken át arra építette gazdaságpolitikáját, hogy külföldi nagyvállalatokat csábítson az országba jelentős állami támogatásokkal. Ennek azonban nem látni a várt eredményeit:
- a beruházások GDP-arányos teljesítménye rendszeresen elmarad a várttól,
- nem hoznak annyi hozzáadott értéket, mint amennyit az állam beletesz,
- közben pedig az államháztartási hiány évről évre nő.
Dócs példaként említi a víziközmű-hálózat finanszírozását is: míg erre 34,5 milliárd forintot fordított az állam, a vízellátási programban országosan mindössze 4,7 milliárd forint hasznosult – szerinte ez újabb jele a források rossz elosztásának.
Felzárkózás helyett leszakadás?
A Mi Hazánk alelnöke szerint az EU-csatlakozáskor 2004-ben azt ígérték a magyaroknak, hogy az ország gyors ütemben zárkózik majd fel a nyugati életszínvonalhoz. Ezzel szemben:
- 21 év elteltével Magyarország továbbra is az EU egyik legszegényebb tagállama,
- a bérek reálértéke alapján már Románia és hamarosan Bulgária is megelőzhet minket.
Dócs ezt „nettó szégyennek” nevezi, amely szerinte az elmúlt közel másfél évtized kormányzásának következménye.
Nettó befizetővé válás az EU-ban
A politikus szerint idén először fordult elő, hogy Magyarország több pénzt fizetett be az Európai Uniónak, mint amennyit visszakapott:
- 609 milliárd forint tagdíj-befizetés,
- szemben 589 milliárd forintnyi érkező EU-s forrással.
Mindezt azzal indokolja, hogy a Magyarországnak járó pénzeket korrupciós és jogállamisági kifogások miatt visszatartják – miközben a befizetési kötelezettség változatlanul fennáll.
Korrupcióellenes ügyészséget sürget a Mi Hazánk
A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint nem kell feltétlenül csatlakozni a nemzetközi korrupcióellenes ügyészséghez: létre lehetne hozni egy önálló, magyar korrupcióellenes ügyészséget is.
Dócs Dávid úgy látja:
- így „tisztalappal” lehetne működtetni a rendszert,
- a magyar adófizetők pénze nem oligarchák zsebében kötne ki,
- a forrásokat valódi fejlesztésekre lehetne fordítani.
Szerinte érthetetlen, hogy Brüsszel korrupcióra hivatkozik, miközben szerinte az EU-ban és Ukrajnában is komoly korrupciós problémák vannak – mégsem jelentenek akadályt az ukrán csatlakozási folyamatban.
Mi Hazánk célja: kilábalás a „depresszív közhangulatból”
A párt célja – állítja Dócs –, hogy olyan gazdasági irányt vezessen be, amely ténylegesen javítja a magyar emberek életminőségét.
Egy olyan országképet vázol fel, ahol:
- a gazdaság valódi értéket teremt,
- a támogatások nem vesznek el vagy nem külföldi óriáscégeket hizlalnak,
- a magyarok nem szoronganak a mindennapi megélhetés miatt,
- hanem emelkedő pályán, stabil jövőkép mellett élhetik az életüket.
.png)
