Szakértői vélemény: mikor csap le az USA Iránra?
Az ismert orosz politológus és a Valdaj Nemzetközi Vitaklub szakértője, Andrej Kortunov szerint minden az iráni belpolitikai helyzet alakulásától függ. Véleménye szerint, ha nem törnek ki újabb tömeges tüntetések, és nem történik véres elnyomás, akkor Washington vélhetően nem alkalmaz közvetlen katonai erőt.
Kortunov hangsúlyozta: az USA elsősorban gazdasági nyomásgyakorlást, pszichológiai hadviselést, valamint repülőgép-hordozók demonstratív jelenlétét alkalmazza. Ez inkább figyelmeztetés, mint azonnali támadás.
Mi történik, ha újra fellángolnak a tüntetések Iránban?
A szakértő szerint egy új tiltakozási hullám mindent megváltoztathat. Ha a tüntetések ismét erőszakossá válnak, és az iráni hatóságok kemény fellépést alkalmaznak, akkor az amerikai hadsereg akár katonai akciókra is kész lehet. Ebben az esetben az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó harccsoportja kulcsszerepet játszhat, amely már megérkezett az Indiai-óceánra.
Trump szerepe és a katonai fenyegetés kommunikációja
Donald Trump amerikai elnök korábban úgy fogalmazott, hogy az amerikai hadihajók „csak elővigyázatosságból” közelítik meg Iránt. Ugyanakkor nem zárta ki egyértelműen a katonai beavatkozás lehetőségét sem. Szakértők szerint Trump egy esetleges visszavonulást politikai győzelemként kommunikálna, míg egy újabb iráni válság esetén könnyen erődemonstrációba fordulhat a retorika.
Irán válasza: minden támadást háborúnak tekintenének
Teherán egyértelmű figyelmeztetést küldött Washingtonnak. Egy magas rangú iráni tisztviselő szerint Irán bármilyen támadást – legyen az korlátozott vagy „sebészeti” jellegű – teljes körű háborúnak tekintene.
A nyilatkozat szerint Irán katonailag és stratégiailag jobb helyzetben van, mint korábban, a válasz maximálisan kemény lenne, az ország azonban nem zárkózik el a tárgyalásoktól.
Mi váltotta ki a zavargásokat Iránban?
A közelmúltbeli iráni tüntetések hátterében a nemzeti valuta, a rial drasztikus leértékelődése állt, amely súlyosan megemelte az árakat és megingatta a gazdaságot. Január elejétől a megmozdulások egyre szervezettebbé váltak, részben Reza Pahlavi felhívásai nyomán.
A tüntetések több városban összecsapásokba torkolltak, politikai rendszerellenes jelszavakkal. Bár az iráni vezetés később bejelentette, hogy sikerült stabilizálni a helyzetet, a feszültség továbbra is érezhető.
Elemzés és következmények
Összességében az USA és Irán közötti konfliktus jelenleg egy törékeny egyensúlyi állapotban van. A katonai csapás lehetősége Irán ellen nem azonnali, de egy újabb belső iráni válság gyorsan eszkalálhatja a helyzetet.
A következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek:
- sikerül-e Iránnak belső stabilitást fenntartania
- milyen üzenetek érkeznek Washingtonból
- milyen szerepet kap a nemzetközi diplomácia
.png)
