Európa egyik legsúlyosabb békeidőben elkövetett terrortámadása történt meg, mégis úgy tűnik, mintha senki nem akarna felelősséget vállalni érte. Az Északi Áramlat felrobbantása nem csupán Németország energiaellátását rengette meg, hanem az egész Európai Unió biztonságát is alapjaiban kérdőjelezte meg.
A legújabb fejlemények szerint német bírósági döntés mondta ki: az akció mögött ukrán érintettség állhat. Mindez azonban nem akadályozza meg Brüsszelt abban, hogy továbbra is feltétel nélkül támogassa Kijevet pénzzel, fegyverekkel és politikai gesztusokkal.
Mi történt valójában az Északi Áramlattal?
Az Északi Áramlat Európa egyik legfontosabb energetikai infrastruktúrája volt, amely kulcsszerepet játszott Németország és az Európai Unió energiaellátásában. A vezeték felrobbantása nem technikai baleset volt, hanem tudatosan végrehajtott akció, amelyhez komoly katonai és hírszerzési előkészítésre volt szükség.
A német igazságszolgáltatás szerint az akcióban ukrán katonai körök is érintettek lehettek, ami állami terrorizmus gyanúját veti fel. Ez különösen súlyos annak fényében, hogy Ukrajna az Európai Unióval társulási megállapodásban áll, és gyorsított eljárásban készül az uniós csatlakozásra.
Az Európai Unió hallgatása veszélyes üzenetet küld
Ha egy NATO- és EU-tagállamot ellátó kritikus infrastruktúrát támadás ér, az nem csupán nemzeti ügy. Egy Németország elleni támadás elvileg az egész szövetségi rendszer biztonságát érinti.
Ennek ellenére az Európai Bizottság részéről:
- nem indult átfogó vizsgálat,
- nem függesztették fel Ukrajna integrációs folyamatát,
- nem születtek érdemi politikai következmények.
Ez a hozzáállás azt az üzenetet közvetíti, hogy Európa kritikus infrastruktúrája következmények nélkül támadható.
Valóban Ukrajna a fő felelős?
A történet geopolitikai szempontból ennél összetettebb. Több nemzetközi elemző és oknyomozó újságíró – köztük Seymour Hersh – szerint az amerikai érdekek szerepe sem zárható ki.
Az Egyesült Államok évtizedek óta attól tartott, hogy Németország és Oroszország túl szoros energetikai együttműködése gazdasági és politikai kihívást jelent számára. Az Északi Áramlat megszűnésével:
- Európa elszakadt az olcsó orosz energiától,
- felértékelődtek az amerikai LNG-szállítások,
- Németország energiafüggetlensége meggyengült.
Joggal merül fel a kérdés: Ukrajna önálló szereplő volt, vagy egy nagyobb geopolitikai játszma eszköze?
A Barátság kőolajvezeték támadása sem maradt következmények nélkül
Nem csak a gázvezeték került célkeresztbe. A Barátság kőolajvezeték elleni támadások Magyarország és Szlovákia energiaellátását is veszélyeztették.
Az Európai Bizottság mindössze annyit reagált, hogy nincs ellátási veszély. Ez a kijelentés azonban nehezen értelmezhető akkor, amikor egy uniós tagállam energiaellátását érő támadásról van szó.
Magyarország felkészültsége kulcskérdés
Magyarország az elmúlt években tudatosan építette vissza energetikai mozgásterét. Ennek köszönhetően az ország:
- jelentős földgáz- és kőolajkészletekkel rendelkezik,
- az Európai Unió egyik legnagyobb gáztároló kapacitását birtokolja,
- kevésbé sérülékeny egy esetleges infrastruktúra elleni támadás esetén.
Ez a stratégia különösen felértékelődik egy olyan időszakban, amikor az energiaellátás biztonsága politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhat.
Összegzés: veszélyes precedens született Európában
Az Északi Áramlat felrobbantása történelmi léptékű támadás volt az Európai Unió ellen. Ha Brüsszel továbbra sem hajlandó tisztázni a felelősséget, azzal saját biztonságát gyengíti, és veszélyes precedenst teremt.
Ha egy ilyen súlyú támadás következmények nélkül marad, akkor a jövőben bárki célponttá válhat.
.png)
