Header Ads Widget

EU–USA vámháború küszöbén? 93 milliárd eurós válaszlépéseket fontolgat Brüsszel Trump fenyegetései miatt




Az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolata újabb fordulóponthoz érkezett. A Financial Times értesülései szerint Brüsszel akár 93 milliárd euró értékű válaszvám bevezetését is mérlegeli Washingtonnal szemben. A feszültség hátterében Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos fenyegetései és az ezekre adott európai reakciók állnak.

Mit fontolgat az Európai Unió?

Válaszvámok és piaci korlátozások az USA ellen

Az uniós tagállamok fővárosaiban egyre komolyabban vizsgálják annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államokkal szemben büntetővámokat vezessenek be, illetve korlátozzák az amerikai vállalatok hozzáférését az uniós piachoz. A tervezett intézkedések összértéke elérheti a 93 milliárd eurót, ami komoly gazdasági nyomást jelentene Washington számára.

A lépések válaszként szolgálnának Donald Trump azon kijelentéseire, amelyekben NATO-szövetségeseket fenyegetett meg, amiért nem támogatják Grönland amerikai megszerzésére irányuló törekvéseit.

Miért most került elő a vámlista?

Elhalasztott döntés egy esetleges kereskedelmi háború előtt

A Financial Times szerint a vámintézkedések listáját már tavaly összeállították, azonban az EU szándékosan elhalasztotta a döntést, hogy elkerülje egy teljes körű kereskedelmi háború kirobbanását.

Vasárnap az uniós nagykövetek ismét napirendre tűzték a kérdést, beleértve egy úgynevezett ellenintézkedési eszköz alkalmazását is, amely lehetővé tenné az amerikai cégek uniós piacról való részleges kiszorítását.

Grönland a konfliktus középpontjában

Trump területi követelései új válságot idéztek elő

Grönland a Dán Királyság autonóm területe, ennek ellenére Donald Trump többször kijelentette, hogy a szigetnek az Egyesült Államok részévé kellene válnia. Második elnöki ciklusa óta ezt a szándékát egyre nyíltabban és határozottabban képviseli.

Az amerikai elnök arra hivatkozik, hogy a térségben állítólag orosz és kínai tengeralattjárók tevékenykednek, miközben Grönland védelmét gúnyosan elégtelennek nevezte.

Európai és grönlandi reakciók

Grönland vezetése és lakosságának többsége határozottan elutasította az Egyesült Államokhoz való csatlakozás gondolatát. Dánia és több európai állam is világossá tette, hogy elvárják területi integritásuk tiszteletben tartását.

Válaszul Donald Trump 10 százalékos vámokat vezetett be több európai ország ellen, köztük Németország, Franciaország és az északi államok termékeire. A vámok február 1-jén lépnek életbe, majd júniustól 25 százalékra emelkednek.

Nemzetközi következmények és elemzés

A kialakult helyzetre reagált Oroszország is. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov rendkívülinek nevezte az eseményeket a nemzetközi jog szempontjából, hangsúlyozva, hogy Grönland Dániához tartozik.

Elemzők szerint a mostani fejlemények az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb transzatlanti válságát vetítik előre, amely hosszú távon gazdasági és politikai következményekkel járhat.

Összegzés

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti konfliktus gyorsan eszkalálódhat. A Grönland körüli vita, a vámintézkedések és Donald Trump kemény retorikája komoly kihívást jelenthet a nemzetközi politika és a globális gazdaság számára is.


https://www.ft.com/content/b2872a49-3d43-4a55-a483-de7b19e8e436