Az európai politikai tér egyre feszültebbé válik, miközben Magyarország egyre nagyobb nyomás alá kerül. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Igazság órája című műsorban arról beszélt, hogy szerinte Brüsszel és Kijev összehangolt fellépése nemcsak az ország energiabiztonságát, hanem Magyarország politikai szuverenitását is veszélyezteti.
Energiabiztonság és szuverenitás a célkeresztben
A külügyminiszter szerint az ukrán vezetés folyamatosan azért lobbizik Brüsszelben, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek közvetlenül ártanak Magyarországnak. Ilyen lenne az orosz kőolaj és földgáz azonnali tiltása, valamint az orosz energiaszektor szankcionálása.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: ezek a lépések azt jelentenék, hogy a Paksi Atomerőmű nem jutna nukleáris fűtőelemhez, az új paksi beruházás leállna, és Magyarország egyik napról a másikra elveszítené stabil energiaellátását. A miniszter szerint aki ilyen döntéseket támogat, az Magyarország alapvető érdekeivel megy szembe.
Európa háborús irányba sodródik?
A műsorban szó esett arról is, hogy Európában egyre inkább eluralkodik egy háborús és szankciós szemlélet. Szijjártó Péter szerint egyre szélsőségesebb javaslatok kerülnek napirendre, amelyek figyelmen kívül hagyják az egyes tagállamok gazdasági realitásait.
A Roszatom, a Gazprom és a Lukoil szankcionálása a miniszter szerint súlyosan veszélyeztetné a rezsicsökkentés fenntarthatóságát, és beláthatatlan következményekkel járna a magyar családok számára.
Brüsszel–Kijev koalíció és kormányváltási szándék
Szijjártó Péter egyértelműen fogalmazott: szerinte létezik egy Brüsszel–Kijev koalíció, amely kormányváltást szeretne elérni Magyarországon. A miniszter úgy látja, hogy mindaddig, amíg szuverén nemzeti kormány van hatalmon, addig sem Brüsszel, sem Kijev nem tudja rákényszeríteni az akaratát az országra.
Állítása szerint bizonyos politikai erők nyíltan vagy burkoltan támogatják ezeket a célokat, miközben a magyar kormány következetesen a magyar nemzeti érdek védelmét tartja szem előtt.
Kárpátaljai magyarok: régóta húzódó konfliktus
A külügyminiszter kitért az ukrajnai magyar kisebbség helyzetére is. Elmondása szerint már 2015 óta folyamatosan olyan jogszabályokat fogadnak el Ukrajnában, amelyek korlátozzák a magyar közösség jogait, különösen az anyanyelvhasználat terén.
Szijjártó Péter szerint tragikus tény, hogy a Szovjetunió idején a kárpátaljai magyarok több joggal rendelkeztek, mint napjainkban. Mindez annak fényében különösen aggasztó, hogy Brüsszel támogatja Ukrajna európai uniós közeledését.
Embervadászat Ukrajnában? Súlyos vádak a kényszersorozások miatt
Szijjártó Péter a műsorban drámai képet festett az ukrajnai belső állapotokról. Elmondása szerint az utcákon gyakorlatilag nyílt embervadászat zajlik, ahol családapákat hurcolnak el a háborúba, sokszor saját gyermekeik szeme láttára.
A külügyminiszter rámutatott: nemcsak magyar források, hanem az Európai Unió és az Európa Tanács jelentései is embertelen bánásmódként írják le ezeket a gyakorlatokat. Ennek ellenére Európában sokan mégis elfogadhatónak tartják, hogy civileket erőszakkal visznek a frontra.
Lesöpörték a szankciós javaslatot
Szijjártó Péter szerint Magyarország kezdeményezte, hogy az ilyen jogsértések miatt szankciós lépések kerüljenek napirendre, azonban ezt Brüsszelben elutasították. Megfogalmazása szerint jelenleg az a hozzáállás uralkodik, hogy Ukrajnának mindent szabad, mindent meg kell adni – pénzt, fegyvert, politikai támogatást –, akár Európa gazdasági romba döntésének árán is.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az orosz–ukrán háborúnak magyar áldozatai is vannak. Minden ilyen esetben a magyar kormány felveszi a kapcsolatot az érintett családokkal, és segítséget nyújt számukra.
Rezsicsökkentés: miért fizetnek kevesebbet a magyar családok?
Szijjártó Péter kiemelte: a nemzetközi sajtó is beszámolt arról, hogy az európai nagyvárosok közül Budapesten a legalacsonyabb az áram- és gázár. Ez a helyzet közvetlen következménye a magyar kormány által bevezetett és megvédett rezsicsökkentési politikának.
A miniszter szerint az összefüggés egyszerű: Magyarország olcsóbb orosz kőolajat és földgázt vásárol, míg sok más európai ország drágább forrásokra állt át. Ezért fizetnek a magyar családok lényegesen kevesebbet az energiáért, mint Európa más részein élők.
Gazdasági érdekek kontra lakossági védelem
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: ezt a rendszert akarják felszámolni azok a politikai erők, amelyek a nemzetközi nagytőke érdekeit helyezik előtérbe. Ebben a világban szerinte egy dolog számít igazán: a tulajdonosok és részvényesek profitja, nem pedig a családok megélhetése.
A magyar kormány álláspontja ezzel szemben változatlan: az elsődleges cél továbbra is az, hogy a magyar emberek megfizethető áron jussanak energiához, és ne viseljék a háború és a szankciók gazdasági terheit.
Elemzés: mi következhet mindebből?
A jelenlegi folyamatok tovább mélyíthetik az Európai Unión belüli feszültségeket. Az energiabiztonság, a háborús politika és a nemzeti szuverenitás kérdései egyre élesebb vitákat generálnak.
Szijjártó Péter üzenete világos: Magyarország nem hajlandó feladni önálló döntési jogát, és továbbra is ellenáll minden olyan nyomásnak, amely veszélyezteti az ország biztonságát, gazdaságát és társadalmi stabilitását.
https://www.youtube.com/watch?v=zK2twYxUIB4&t=4s
