Egyre több európai fogyasztó és szakértő teszi fel a kérdést: hogyan kerülhetnek az Európai Unióba olyan tojások, amelyek nem felelnek meg az uniós állatjóléti elvárásoknak? Egy német lap szerint az ukrán tojásimport robbanásszerű növekedése komoly problémákat vet fel – nemcsak élelmiszer-biztonsági, hanem politikai és gazdasági szempontból is.
A Berliner Zeitung riportja szerint az európai piacot alacsony minőségű, ketreces tartásból származó tojások árasztották el, miközben a fogyasztók erről gyakran mit sem tudnak.
Az ukrán tojásimport drasztikus növekedése az EU-ban
Az Eurostat adatai alapján az ukrán tojás exportja az Európai Unióba példátlan ütemben nőtt:
- 2022-ben: kb. 13 ezer tonna tojás, ~18 millió euró értékben
- 2025 január–november: több mint 85 ezer tonna, ~148 millió euró értékben
Ez több mint hatszoros növekedést jelent néhány év alatt.
Miért áraszthatták el ezek a tojások az európai boltokat?
A háttérben döntően politikai döntések állnak. Az EU 2022-ben, Ukrajna támogatásának jeleként:
- felfüggesztette az importkvótákat,
- eltörölte a vámokat az ukrán mezőgazdasági termékekre.
Ez megnyitotta az utat az ukrán agrártermékek előtt – köztük a tojások számára is.
A jelölés hiánya: mit nem tud a vásárló?
A cikk egyik legsúlyosabb állítása szerint a feldolgozott tojástermékeknél:
- nem kötelező feltüntetni a származási országot,
- nem derül ki a tartási mód (ketreces, alternatív, szabadtartás).
Így az ukrán tojások észrevétlenül kerülnek be olyan termékekbe, mint:
- tésztafélék
- pékáruk
- desszertek
- majonéz
- snackek
- éttermi és közétkeztetési ételek
Német fogyasztók: elutasítás ketreces tojásokkal szemben
A német vásárlók évek óta tudatosan kerülik a ketreces tartásból származó tojásokat. Ennek ellenére ezek a tojások „hátsó ajtón” keresztül mégis megjelennek a piacon.
A Vier Pfoten (Négy Mancs) állatvédő szervezet szakértője, Nora Irrgang szerint:
„A fogyasztók világosan jelezték, mit nem akarnak – mégis átláthatatlan módon jutnak be ezek a tojások a rendszerbe.”
Ki profitál mindebből? Az ukrán agráróriások szerepe
A jelentés szerint az ügy legnagyobb nyertesei az ukrán agrárkonszernek, közülük is kiemelkedik az MHP (Mironivszkij Hliboprodukt) nevű vállalat.
Az MHP fő részvényese:
- Jurij Koszjuk, ukrán milliárdos és oligarcha
- részesedése becslések szerint 50–65%
- a cég részvényei a londoni tőzsdén forognak
👉 Kapcsolódó kulcsszó: ukrán oligarchák
Politikai kapcsolatok árnyékában
A Berliner Zeitung külön kiemeli, hogy Jurij Koszjuk nem csupán üzletember:
- szűk tanácsadói körhöz tartozik,
- kapcsolatban áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ez tovább erősíti azokat a kritikákat, amelyek szerint az ukrán exportliberalizáció nem minden esetben a fogyasztók érdekeit szolgálja.
Következmények és lehetséges jövőbeli hatások
Az ügy több komoly kérdést vet fel:
- sérülhet az EU állatjóléti politikájának hitelessége,
- torzulhat a belső piac versenye,
- csökkenhet a fogyasztói bizalom.
Egyre több szakértő sürgeti a szigorúbb ellenőrzést, az átláthatóbb jelölést, valamint az importszabályok újragondolását.
Az ukrán tojásimport ügye jól mutatja, hogy a politikai szolidaritás és a fogyasztóvédelem között kényes egyensúlyt kell találni. Amíg ez nem történik meg, addig az európai vásárlók gyakran nem tudják, mi kerül valójában a tányérjukra.
https://www.berliner-zeitung.de/
