A világgazdaság egyik alappillére, az amerikai dollár évtizedeken át megkérdőjelezhetetlen szerepet töltött be. Most azonban Kína nyíltan jelezte: eljött az idő a változásra. Hszi Csin-ping kínai elnök szerint a jüant globális tartalékvalutává kell emelni, amely meghatározó szerepet kaphat a nemzetközi kereskedelemben, a befektetésekben és a pénzügyi piacokon.
A kérdés már nem az, hogy történik-e elmozdulás, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen következményekkel járhat mindez a globális pénzügyi rendszerre nézve.
„Eljött az idő” – Kína globális valutát épít
Hszi Csin-ping szerint Kínának olyan erős valutára van szüksége, amely széles körben használható a nemzetközi elszámolásokban, és hivatalos tartalékvaluta státuszt is elérhet. Ehhez elengedhetetlen egy stabil központi bank, versenyképes pénzügyi intézményrendszer, valamint olyan globális pénzügyi központok, amelyek képesek befolyásolni a világpiaci árképzést.
Peking már hosszú ideje dolgozik a kínai jüan nemzetköziesítésén, amely egyre hangsúlyosabban jelenik meg a globális gazdasági stratégiában.
A jüan helye a világ tartalékvalutái között
A jüant 2016-ban az IMF hivatalosan is bevette a tartalékvaluták kosarába, azonban jelenleg a világ jegybanki tartalékainak mindössze körülbelül két százalékát teszi ki. Ez elsőre kevésnek tűnhet, de a trendek gyors változást vetítenek előre.
UBS-előrejelzés: akár ötszörös növekedés
A UBS elemzői szerint a jüan részesedése a globális tartalékvaluták között a következő évtized végére akár tíz százalékra is emelkedhet. Ennek fő okai Kína gazdasági súlya, exportvezérelt növekedése, valamint az, hogy egyre több ország tér át a nemzeti valutában történő elszámolásra.
Kína ma a világ második legnagyobb gazdasága vásárlóerő-paritáson számolva, miközben a legnagyobb exportőr is egyben.
Mi akadályozza a jüan gyors térnyerését?
A szakértők szerint több tényező is lassítja a jüan felemelkedését. Ide tartozik a korlátozott átválthatóság, a tőkemozgások ellenőrzése, a kínai államkötvény-piac alacsonyabb likviditása, valamint a geopolitikai kockázatok.
A megoldás kulcsa a pénzügyi reformok felgyorsítása lehet, beleértve a külföldi befektetők szélesebb körű hozzáférését és a rugalmasabb árfolyam-politikát. Különösen fontos szerepet játszhat az energia- és nyersanyag-kereskedelemben történő jüanalapú elszámolás.
Kihívás a dollár globális szerepének
Bár a jüan még nem teljes értékű tartalékvaluta, Kína következetesen csökkenti dollárfüggőségét. Saját elszámolási rendszereket és alternatív pénzügyi infrastruktúrát épít ki, amely hosszú távon egy párhuzamos globális pénzügyi architektúra alapját képezheti.
2015 óta az amerikai dollár részesedése a globális tartalékokban jelentősen visszaesett, miközben az arany vált a legfontosabb tartalékeszközzé. Ez a folyamat komoly kihívást jelent a nyugati pénzügyi rendszer számára.
BRICS és az új pénzügyi architektúra
A dollár visszaszorulása nemcsak a tartalékokban, hanem a nemzetközi kereskedelemben is megfigyelhető. A BRICS-országokban a tranzakciók egyre nagyobb része nemzeti valutában történik, ezen belül is kiemelkedő szerepet kap a jüan.
BRICS Pay – élet a SWIFT után?
Jelenleg tesztelés alatt áll az egységes BRICS Pay fizetési rendszer, amely lehetővé tenné a SWIFT megkerülését, csökkentené a tranzakciós költségeket és felgyorsítaná a határon átnyúló elszámolásokat.
A digitális jüan más digitális valutákkal való integrációja új szintre emelheti a nemzetközi pénzforgalmat, és tovább erősítheti Kína pozícióját az új pénzügyi világrend kialakításában.
Összegzés – Új világgazdasági korszak küszöbén?
A jüan globális térnyerése nem egyik napról a másikra történik, de az irány egyértelmű. Kína nem csupán a dollár szerepét kívánja csökkenteni, hanem egy alternatív, többpólusú pénzügyi rendszer alapjait is lefekteti.
Ha a reformok felgyorsulnak, a jüan valódi globális szereplővé válhat, különösen a BRICS-országok és a Globális Dél piacain. A világgazdaság számára ez egy korszakváltás kezdete lehet.
Forrás: RIA Novosti nyomán
https://ria.ru/20260210/yuan-2073239776.html
