Hogyan fordulhatott elő, hogy egy világszerte alkalmazott Covid oltás esetében végül sem a gyártó, sem az állam, sem az oltást beadó orvos nem vállal jogi felelősséget? Miközben emberek millióit erős társadalmi, munkahelyi és politikai nyomás alá helyezték, ez a kérdés hosszú ideig tabunak számított.
Ma azonban már nemcsak civil fórumokon, hanem az Egyesült Államok legmagasabb szakmai és kormányzati szintjén is napirendre került. Olyan döntések születtek, amelyek néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek lettek volna.
Fordulat az Egyesült Államokban: újragondolják a vakcinapolitikát
Az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban valóságos szemléletváltás indult el a vakcinák, különösen az mRNS vakcinák megítélésében.
2024–2025 során:
- visszavonták a Covid-oltások szövetségi ajánlását egészséges gyermekek és várandós nők esetében,
- a CDC teljes szakértői tanácsadó testületét lecserélték,
- és több mRNS-vakcina fejlesztésének állami finanszírozását is leállították.
Mindez egyértelmű jelzés arra, hogy az eddig megkérdőjelezhetetlennek hitt narratíva megingott.
A CDC döntése és egy magyar kutató szerepe
Kevéssé ismert tény, hogy az amerikai járványügyi hatóság, a CDC, több szakmai anyag közül kiemelten hivatkozott egy magyar származású kutató tanulmányára.
Dr. Boros G. László 2024 júliusában megjelent kutatása az mRNS oltások beadását követően a tüskefehérje tartós jelenlétét vizsgálta az emberi szervezetben, különösen a vérkeringésben és különböző szövetekben.
Ez a tanulmány fontos érvként szolgált ahhoz, hogy a hatóságok ne támogassák az oltások állami kötelező vagy erősen ajánlott jellegét egészséges emberek esetében.
Hogyan működik normálisan az mRNS – és miért más az oltásban?
Az emberi szervezetben a hírvívő RNS (mRNS) rendkívül rövid életű molekula. Feladata egyszerű: információt továbbít, néhány fehérje elkészül, majd az mRNS enzim nélkül lebomlik.
Ez a gyors lebomlás nem hiba, hanem biztonsági mechanizmus, amely megakadályozza a túlzott fehérjetermelést.
Az oltásokban alkalmazott mRNS azonban:
- kémiailag módosított,
- a vártnál jóval tovább maradhat a szervezetben,
- és a szükségesnél nagyobb mennyiségű tüskefehérje termelését indíthatja el.
Miért kulcskérdés a tüskefehérje?
A kutatások szerint a tüskefehérje képes kötődni az érfalak belső felszínén található sejtekhez, ahol gyulladásos folyamatokat indíthat el. Ez a mechanizmus hasonló ahhoz, amit maga a vírusfertőzés során is megfigyelnek.
Fontos hangsúlyozni: a vita nem a vírus létezéséről szól, hanem arról, hogy egy mesterségesen módosított technológia mennyire biztonságos hosszú távon.
Long covid helyett: megjelent a „long vax” fogalma
Az Egyesült Államokban egyre több szakmai publikáció használja a „long vax”, vagyis hosszú oltási szövődmény kifejezést.
Ez a fogalom olyan eseteket ír le, ahol az oltás szövődmény nem átmeneti, hanem hónapokig vagy akár évekig fennálló tüneteket okoz.
A jelenség ma már külön adatbázisokban követhető, és önálló kutatási területté vált.
Miért nem felel senki az oltásokért?
Az egyik legsúlyosabb kérdés a vakcina felelősség teljes hiánya.
Az Egyesült Államokban egy 1986-os törvény óta a vakcinagyártók polgári peres eljárásban nem vonhatók felelősségre az általuk okozott károkért. A kártérítéseket egy állami alap fizeti, miközben a gyártók jogi védettséget élveznek.
Ez a rendszer azért jött létre, mert a gyártók korábban annyi perrel szembesültek, hogy a vakcinagyártás leállításával fenyegetőztek.
Az állam engedett – a következmények pedig máig velünk élnek.
Következmények és tanulságok
Az amerikai folyamatok üzenete világos: a vakcinák sem lehetnek kivételek a tudományos és jogi szabályok alól. Biztonságot csak átlátható, kettős vak, randomizált vizsgálatok garantálhatnak.
A társadalmi nyomás nem helyettesítheti a bizonyítékokat, az információ pedig csak akkor ér valamit, ha szabadon hozzáférhető.
A Covid-oltások története nem lezárt fejezet, hanem tanulási folyamat. Egy korszak lenyomata, amikor a félelem, a politika és az üzleti érdekek gyakran megelőzték a szakmai párbeszédet.
A kérdés ma már nem az, hogy szabad-e erről beszélni, hanem az, hogy készek vagyunk-e levonni a tanulságokat.
Mit gondolsz a cikkel kapcsolatban? Írd meg a véleményed a YouTube-bejegyzésünkben itt.
