Nemzetközi szereplők alakítják a „választási csalás” narratíváját Magyarországon
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója közösségi oldalán egy részletes elemzést tett közzé a magyarországi választások körüli vitákról. Állítása szerint a „választási csalás” narratívája nem csupán belpolitikai vita része, hanem egy nemzetközi szereplők által is erősített, tudatosan felépített történet, amely politikai és jogi következményekkel járhat.
A narratíva kialakulása és nemzetközi befolyás
A főigazgató szerint a magyar baloldal és Tisza köré szerveződő politikai csoportok hosszú ideje dolgoznak azon, hogy a választási csalás narratíváját építsék. A folyamatot időközben nemzetközi szereplők is kiegészítik, erősítve az üzenetet, miszerint a magyar választások online felületeken manipulálhatók.
Szánthó konkrét példákat is hozott: a német bírósági döntések, valamint a Gesellschaft für Freiheitsrechte nevű jogvédő szervezet fellépése, amelyet az Open Society Foundations támogat. Szerinte ezek a lépések nem a választási visszaélések felderítését szolgálják, hanem a politikai narratívát erősítik.
Miért fontos a jobboldal online megerősödése?
A főigazgató hangsúlyozta, hogy a magyar jobboldali szereplők az online térben megerősödtek, ami korábban főként baloldali véleményformálók dominanciáját jelentette. Ezt a jelenséget Szánthó „perlési politizálásnak” nevezi, ami politikai nyomásgyakorlás eszköze lehet. Az online térben végzett aktivitás hatással van a választási kampányok kommunikációjára és a nemzetközi közvéleményre is.
Bár egy német bíróság joghatósága nem terjed ki a magyar választásokra, az ilyen döntések mégis befolyásolhatják az Európai Unió politikai folyamatait és a nemzetközi média narratíváit.
A „választási csalás” narratívájának három célja
Szánthó Miklós három fő célt tulajdonít annak, hogy a „választási csalásról” szóló vita erősödik:
- Kommunikációs előkészítés: Egy esetleges ellenzéki vereség magyarázatát biztosítja a nyilvánosság és a nemzetközi fórumok számára.
- Mozgósítási keret: A választás utáni politikai konfliktusok előkészítése, a támogatók aktivizálása.
- Jogi hivatkozás: Az uniós intézmények számára alapot adhat a választási eredmények megkérdőjelezésére és politikai nyomásgyakorlásra.
Kapcsolódó nemzetközi események
A főigazgató kitért a 2024. decemberi romániai elnökválasztásra is, ahol a bukaresti alkotmánybíróság az első forduló eredményét érvénytelenítette. Indoklásában „digitális kampánymanipulációra” és az online térben történő átláthatatlan befolyásolásra hivatkozott. Szánthó szerint ez a történet a Magyar Péter és a mögötte álló transznacionális hálózat előkészítését szolgálja, amely a választási folyamat legitimitását támadhatja.
A narratíva és az uniós kapcsolatok
Szánthó szerint a „választási csalás” narratívája egy szélesebb nemzetközi politikai összefüggésbe illeszkedik. Brüsszel, Berlin és más európai központok szerepe nem elhanyagolható, hiszen az ilyen narratívák befolyásolhatják az uniós politikai döntéshozatalt és a közvéleményt.
Összegzés
Szánthó Miklós bejegyzése éles kritikát fogalmaz meg a magyar baloldal és a nemzetközi szereplők felé, miközben a választások tisztaságának és legitimitásának védelmét hangsúlyozza. A narratíva a politikai és jogi befolyásolás eszközeként jelenik meg, amely akár az online térben is hatással lehet a magyar politikai közbeszédre. A cikk kiemeli, hogy a választási folyamat stabilitása és átláthatósága kulcsfontosságú a demokratikus rendszer fenntartásában.
Borítókép:Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója (Forrás: Facebook)
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1254240723471819&set=a.434219795473920&type=3&ref=embed_post
