Header Ads Widget

Toroczkai László Miskolcon kimondta, amit sokan gondolnak: alkotmányválság, végrehajtó maffia és a rendszer valódi tétje



Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke miskolci fórumán hosszan és részletesen válaszolt a jelenlévők kérdéseire. A rendezvény messze túlmutatott egy szokásos lakossági fórumon: szó esett alkotmányosságról, politikai felelősségről, a végrehajtói rendszer visszásságairól, az egészségügyről, a vendégmunkások helyzetéről és Magyarország jövőjéről az Európai Unióban.

A felszólalás egyik központi üzenete az volt, hogy Magyarországon Toroczkai szerint máig fennáll az alkotmányválság, amelyet a kormányok nem kezeltek érdemben.

Alkotmányválság Magyarországon – éles bírálat a jelenlegi rendszerrel szemben

Toroczkai László szerint a Fidesz-kormány soha nem állította helyre az alkotmányos rendet, helyette megszületett az Alaptörvény, amelynek elfogadását és erkölcsi alapjait is vitathatónak nevezte. Úgy véli, a történeti alkotmány, a Szent Korona eszméje és a valódi társadalmi legitimáció hiányzik a jelenlegi rendszerből.

Álláspontja szerint a probléma nem technikai jellegű, hanem mélyebb politikai és erkölcsi válságot tükröz, amely hosszú távon az egész ország működésére hatással van.

Lehet-e békés úton alkotmányt váltani?

A Mi Hazánk elnöke elutasította azt az elképzelést, hogy civil kezdeményezésekkel, parlamenten kívüli akciókkal vissza lehetne állítani az alkotmányos rendet. Szerinte több millió magyar kimaradna egy ilyen folyamatból, és a rendvédelmi szervek támogatása nélkül komoly társadalmi feszültségek alakulhatnának ki.

A Mi Hazánk javasolt alkotmányos útja

Toroczkai szerint az egyetlen legitim megoldás az Országgyűlésen keresztül vezet. Ennek része lehet egy népszavazás, majd egy alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozása, ahol nem lenne 5 százalékos küszöb, és széles társadalmi rétegek vehetnek részt az új alkotmány megalkotásában.

A végrehajtó maffia ügye – miért zajlik nyomozás?

A fórum egyik legnagyobb visszhangot kiváltó témája a végrehajtó maffia ügye volt. Toroczkai hangsúlyozta, hogy a problémát elsőként a Mi Hazánk Mozgalom kezdte nyilvánosan feltárni, még mielőtt más pártok átvették volna a témát.

Elmondása szerint hangfelvételek és dokumentumok állnak rendelkezésre, amelyek miatt jelenleg is nyomozás folyik. A politikus szerint ez bizonyítja, hogy a rendszerben nem elszigetelt visszaélések, hanem szervezett problémák léteznek.

Mentelmi jog és elszámoltathatóság

Toroczkai kijelentette, hogy a Mi Hazánk az egyetlen párt, amelynek programjában szerepel a politikusok mentelmi jogának eltörlése. Véleménye szerint valódi jogállamiságról addig nem lehet beszélni, amíg a politikai elit kivételezett helyzetben van.

Vendégmunkások és globalizmus – a magyar dolgozók kiszorítása?

A fórumon többször felmerült a vendégmunkások Magyarországon tapasztalható növekvő száma. Toroczkai szerint ez nem spontán folyamat, hanem gazdasági érdekek és globális ideológiai törekvések eredménye.

Úgy fogalmazott, hogy miközben a magyar munkavállalók háttérbe szorulnak, egyes nagyvállalatok és befektetői körök jelentős hasznot húznak az olcsó munkaerőből.

Egészségügy: betegségügy helyett megelőzés

Toroczkai szerint a magyar egészségügy válsága nem csupán pénzkérdés, hanem szemléletbeli probléma is. Kiemelte a hosszú várólistákat, az alulfinanszírozottságot és a megelőzés hiányát.

A Mi Hazánk javaslata szerint az állami és a magánegészségügyet össze kellene kapcsolni, valamint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az egészséges élelmiszerekre és a prevencióra.

Magyarország és az Európai Unió jövője

A külpolitikai kérdések kapcsán Toroczkai arról beszélt, hogy nem kizárt: nem Magyarország lép ki elsőként az EU-ból, hanem maga az Unió bomlik fel belső feszültségek miatt. Szerinte a Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát új alapokra kell helyezni.

Úgy véli, az ország nincs felkészítve egy ilyen forgatókönyvre, ezért sürgős gazdasági és politikai felkészülésre lenne szükség.

Devizahitelesek: elszámoltatás és igazságtétel

A devizahiteles kérdésről Toroczkai egyértelműen fogalmazott: szerinte a devizahitelezés szervezett csalássorozat volt. A devizahiteles kártérítés ügyében a felelős bankokat és döntéshozókat kell kötelezni a károk megtérítésére, nem az adófizetőket.

Álláspontja szerint ezt törvényi úton, az Országgyűlésben kell rendezni, nem egyéni perek sorozatával.

A miskolci fórum alapján Toroczkai László nem részletkérdésekről, hanem rendszerszintű problémákról beszélt. Üzenete szerint az alkotmányosság, a gazdaság, a társadalmi igazságosság és a nemzeti szuverenitás kérdései szorosan összefüggenek.

A rendezvény végén hangsúlyozta: nem egy párt érdekeiről van szó, hanem Magyarország jövőjéről, amely szerinte csak széles társadalmi részvétellel alakítható.



Megjegyzés:

Felmerül a kérdés, hogy miként működik a nemzetgyűlés összehívása, és mi a szerepe a magyar alkotmányosság helyreállításában. A Szent Korona jogrendje szerint a nemzetgyűlés nem népszavazással jön létre, és nem alkotmányozó céllal, hanem konkrét, meghatározott feladatok elvégzésére hívják össze. Ez a jogi hagyomány eltér attól, amit a modern parlamenti gyakorlattal azonosítunk.

A legitim út az, hogy a kormány írja ki a nemzetgyűlési választásokat, ahol a képviselők egy egyértelműen meghatározott célra szóló megbízást kapnak. A nemzetgyűlés összehívására mindig valamilyen konkrét válság vagy kiemelt feladat esetén kerül sor. Például lehet az alkotmányos törvények hozzáigazítása az aktuális helyzethez, vagy az alkotmányosság teljes helyreállítása egy olyan időszak után, amikor az sérült.

Fontos kiemelni, hogy a nemzetgyűlés és az alkotmányozás történelmi és jogi értelemben nem azonos az országgyűlés működésével. Az alkotmányozás parlamenti úton, a jelenlegi rendszerben nem feltétlenül hozhatja vissza a Szent Korona által képviselt jogrend stabilitását. Ezért a nemzetgyűlés célja mindig konkrét, meghatározott feladatok megoldása, és nem általános parlamenti tevékenység.

Összefoglalva: a nemzetgyűlést akkor hívják össze, amikor a nemzet valós, konkrét válsággal szembesül, és olyan döntéseket kell hozni, amelyek helyreállítják az alkotmányosságot és a jogrend stabilitását. Ez a folyamat a Szent Korona jogrendjén alapul, és eltér a modern parlamenti gyakorlattól, amely gyakran inkább politikai kompromisszumokon nyugszik.


Napi Téma
Egy megosztással sokat segíthet másoknak is!