A „szétlopták” narratíva leegyszerűsítő, és nem tükrözi a teljes képet.
De mi is valójában a nemzeti vagyon?
Nem csupán épületek és földterületek tartoznak ide, hanem minden olyan eszköz és erőforrás, amely az állam és az önkormányzatok tulajdonában áll. Ide soroljuk a természeti kincseket, az energiahálózatokat, a közműveket, a stratégiai vállalatokat, sőt még a rádióspektrumot és az adatvagyont is.
A rendszerváltás idején azonban ezek jelentős része magánkézbe került. Sok esetben átláthatatlan módon, vitatott értéken. Ez hosszú időre meghatározta a magyar gazdaság szerkezetét.
A 2010 utáni időszak egyik fő célja az volt, hogy az állam visszaszerezze a stratégiai jelentőségű vagyonelemeket. Ennek részeként több energiacég, közműszolgáltató és infrastruktúra került ismét magyar kézbe.
A folyamat különösen az energetikai szektorban volt látványos.
Gáztárolók, áramszolgáltatók és kereskedelmi rendszerek kerültek vissza állami tulajdonba, ami lehetővé tette az ellátásbiztonság erősítését és a lakossági árak szabályozását.
A bemutatott adatok szerint az állami vagyon értéke az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett. Emellett az arany- és devizatartalékok is bővültek, miközben az állam szerepe megerősödött a stratégiai ágazatokban.
Mindez nem csupán gazdasági kérdés.
Az energiaellátás és az infrastruktúra feletti kontroll geopolitikai jelentőséggel is bír, különösen egy bizonytalan nemzetközi környezetben.
A kérdés tehát nem csak az, hogy mi történt eddig a nemzeti vagyonnal, hanem az is, hogy mi történik vele a jövőben. Megőrizzük, tovább növeljük, vagy ismét elveszítjük?
A válasz végső soron közös felelősség.
