Hormuzi-szoros és Kína szerepe
Donald Trump amerikai elnök szerint nincs szükség arra, hogy az Egyesült Államok Kínától kérjen „szívességet” a Hormuzi-szoros esetleges újranyitásának ügyében. Az elnök erről újságírók előtt beszélt, miután elutazott Pekingből, az Air Force One fedélzetén.
A nyilatkozatában Trump hangsúlyozta, hogy szerinte a kínai vezetés nyomást gyakorolhat Iránra a térségben zajló folyamatok miatt, mivel Peking érdekelt a zavartalan energiaszállításban.
„Nem kérek szívességet, mert amikor szívességet kér az ember, akkor azt viszonozni is kell” – fogalmazott az amerikai elnök.
Iráni nukleáris program és békejavaslatok
Donald Trump közölte, hogy elutasította Irán legutóbbi békejavaslatát, mivel az szerinte nem tartalmazott megfelelő garanciákat a nukleáris program leállítására.
Ugyanakkor elmondta, hogy bizonyos elemeket – például a 20 évre szóló felfüggesztési javaslatot – elfogadhatónak tartana, de a biztosítékok mértékét elégtelennek nevezte.
Nemzetközi nukleáris tárgyalások
Az elnök beszámolt arról is, hogy felvetette egy amerikai–kínai–orosz megállapodás lehetőségét, amely a hadászati nukleáris töltetek számának korlátozásáról szólna.
Elmondása szerint a javaslat pozitív fogadtatásra talált a kínai elnöknél.
Tajvani fegyvereladások kérdése
Trump közölte, hogy egyelőre nem döntött a Tajvan számára korábban előzetesen jóváhagyott, több milliárd dollár értékű fegyvereladási csomag véglegesítéséről.
A kérdés továbbra is érzékeny pont az amerikai–kínai kapcsolatokban.
Gazdasági megállapodások Kínával
Repülőgép- és hajtóműbeszerzések
Trump szerint kínai látogatása során jelentős gazdasági megállapodások is születtek.
Ezek között szerepel 200 Boeing repülőgép megrendelése, amely további több száz géppel bővülhet.
Emellett Kína 400–450 hajtóművet is vásárol a General Electric vállalattól.
Mezőgazdasági import
Az amerikai elnök szerint Kína több milliárd dollár értékben importál amerikai szójababot is.
Hongkongi ügy és nemzetközi reakciók
Trump kitért a bebörtönzött hongkongi kiadó és aktivista, Jimmy Lai ügyére is.
Elmondása szerint a kínai vezetésnél felvetette a szabadon bocsátás kérdését, amelyet „kemény kérdésként” jellemeztek.
Jimmy Lai-t idén februárban 20 év börtönre ítélték a kínai nemzetbiztonsági törvény alapján.
Forrás
MTI – Magyar Távirati Iroda
