Eltérő álláspontok rajzolódnak ki a Mol jövőjéről
A magyar energiapolitika és a Mol jövője körüli viták új lendületet kaptak azután, hogy a Tisza-kormány több szereplője is nyilvánosan beszélt az energetikai stratégia irányáról. A megszólalások alapján ugyanakkor több kérdésben sem látszik egységes álláspont a kabineten belül.
A vita egyik központi eleme a Mol-csoport jövője. Korábban Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke és európai parlamenti delegációvezetője arról beszélt a Politicónak, hogy a párt átalakítaná a vállalat tulajdonosi és irányítási struktúráját. A nyilatkozat szerint ennek előkészítésére külön munkacsoport is alakult.
Tarr szerint a stratégiai vállalatok vezetésében nagyobb szerepet kapnának olyan piaci szakemberek, akik nem rendelkeznek korábbi kormányzati háttérrel. Az elképzelés célja a hatékonyság növelése lenne, ugyanakkor kritikusai szerint az ilyen típusú változtatások az energiapolitikai és ellátásbiztonsági szempontok háttérbe szorulását is eredményezhetik.
Kapitány István másként látja a Mol szerepét
Ehhez képest Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a parlament gazdasági és energetikai bizottsága előtt már jóval visszafogottabban fogalmazott.
A miniszter szerint nem az állam feladata a Mol működésének közvetlen befolyásolása, a döntések elsősorban a tulajdonosok és a részvényesek hatáskörébe tartoznak. Hangsúlyozta azt is, hogy a Mol jelenleg is egy erős regionális energiavállalat, és a kormány célja ennek a pozíciónak a megőrzése.
A két nyilatkozat között így látványos különbség alakult ki: míg Tarr Zoltán rendszerszintű átalakításról beszélt, addig Kapitány inkább a piaci működés fenntartását hangsúlyozta.
Orosz olaj: nem teljes az összhang a célokban
Hasonló eltérések figyelhetők meg az orosz energiahordozóktól való függőség ügyében is.
A Tisza Párt programja szerint Magyarország 2035-ig megszüntetné az orosz energiafüggőséget. Ezzel szemben az Európai Bizottság már 2027-től teljes importtilalmat várna el az orosz energiaforrások esetében, bár egyes tagállamok számára átmeneti mentességek is szóba kerülhetnek.
Kapitány István a bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy Magyarországnak diverzifikálnia kell az energiaellátását, és mindig a legolcsóbb, legmegbízhatóbb és legfenntarthatóbb forrást kell választania.
A miniszter szerint nem bizonyult kedvező iránynak, hogy 2022 és 2025 között az orosz olaj aránya 65 százalékról 90 százalékra nőtt a magyar importon belül. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem teljes leválásban gondolkodnak, hanem többféle beszerzési lehetőség kialakításában.
Korábbi nyilatkozataiban úgy fogalmazott: „az orosz függőséget, nem az orosz partnerséget” kívánják megszüntetni.
Milyen hatása lehet az átállásnak?
Az orosz olajról való leválás gazdasági következményei továbbra is vitatottak. A jelenlegi becslések szerint az olcsóbb orosz nyersolaj az elmúlt években jelentős többletbevételt biztosított a Mol számára.
Ennek egy része extraprofitadó formájában a rezsivédelmi alapba került, amely fontos szerepet játszott a lakossági energiaárak alacsonyan tartásában.
A környező országok üzemanyagárai ugyan nem mutatnak drasztikus különbséget Magyarországhoz képest, de több esetben – különösen a dízel esetében – magasabb árszintek figyelhetők meg.
Elemzők szerint egy gyors átállás az energiaárak növekedését és ezen keresztül inflációs nyomást is eredményezhetne Magyarországon.
A rezsicsökkentés jövője továbbra is nyitott kérdés
A vita másik fontos eleme a rezsicsökkentés fenntartása.
A Tisza Párt korábban azt kommunikálta, hogy a rezsicsökkentési rendszert nemcsak megőrizné, hanem ki is terjesztené. Egyelőre azonban nem ismert olyan részletes költségvetési vagy finanszírozási terv, amely bemutatná, hogyan pótolnák az esetlegesen kieső energiaipari bevételeket.
Közben Kármán András pénzügyminiszter egy parlamenti meghallgatáson már arról beszélt, hogy a jelenlegi rezsicsökkentési rendszer nem maradna változatlan formában fenn.
Szavai alapján inkább egy rászorultsági alapú támogatási rendszer körvonalazódik, amely szűkebb kör számára biztosítana állami segítséget az energiaárak kompenzálására.
Továbbra is sok a nyitott kérdés
A Mol jövője, az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentése és a rezsicsökkentés finanszírozása továbbra is a magyar gazdaságpolitika legfontosabb kérdései közé tartozik.
A kormánytagok nyilatkozatai alapján egyelőre több ponton sem látszik teljesen egységes stratégia, különösen a Mol szerepe, az energiaimport jövője és a lakossági támogatási rendszer átalakítása kapcsán.
Forrás:
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/05/a-parlament-gazdasagi-bizottsaga-elott-kapitany-istvan
https://444.hu/2026/02/18/kapitany-istvan-nulla-szazalek-az-eselye-hogy-en-leszek-a-miniszterelnok-jelolt
https://holtankoljak.hu/nemzetkozi_uzemanyag_arak
