A Human Rights Watch (HRW) bírálta a Magyar Péter vezette kormány által előterjesztett 17. alkotmánymódosítás tervezetét. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a javaslat előkészítésének gyors üteme, a rövid társadalmi egyeztetés és az eljárási garanciák megkerülése olyan kérdéseket vet fel, amelyek a jogállamiság helyreállítását is befolyásolhatják.
A HRW június 25-én közzétett állásfoglalásában azt írta, hogy az alkotmányos változtatások elfogadása előtt szélesebb körű társadalmi konzultációra és a jogállami eljárások maradéktalan betartására lenne szükség.
Öt nap állt rendelkezésre a véleményezésre
A szervezet kifogásolta, hogy a tervezetről a nyilvánosság és a civil szervezetek mindössze öt nap alatt mondhattak véleményt, a konzultáció határideje pedig június 27-én járt le.
A Human Rights Watch szerint egy ilyen jelentőségű alkotmánymódosítás esetében indokolt lenne hosszabb egyeztetési idő és szélesebb társadalmi részvétel annak érdekében, hogy a változtatások megfelelő társadalmi támogatottság mellett valósuljanak meg.
Milyen változtatásokat tartalmaz a tervezet?
A nyilvánosságra került javaslat több jelentős alkotmányos módosítást is tartalmazna.
- Megszűnne Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása.
- 70 éves kötelező nyugdíjkorhatárt vezetnének be az Alkotmánybíróság bírái számára.
- Legfeljebb 12 éves mandátumot tölthetnének be az országgyűlési képviselők.
A HRW álláspontja szerint különösen vitatott, hogy a köztársasági elnök leváltatására az Alaptörvény jelenleg is tartalmaz eljárási szabályokat, amelyeket a módosítás megkerülhet.
Az eljárási garanciák fontosságát hangsúlyozza a szervezet
A jogvédő szervezet szerint a jogállamiság helyreállítását célzó intézkedések során is elengedhetetlen a tisztességes eljárás és az alkotmányos garanciák maradéktalan betartása. Véleményük szerint a jelentős alkotmányos változtatásokat megfelelő előkészítésnek és érdemi társadalmi konzultációnak kell megelőznie.
Korábbi uniós jogvitákra is emlékeztet a HRW
A Human Rights Watch állásfoglalása szerint a bírák kötelező nyugdíjazására vonatkozó elképzelés több szempontból hasonlóságot mutat a 2011-es igazságügyi reformmal, amikor a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentése miatt az Európai Unió Bírósága is jogsértést állapított meg.
A szervezet szerint az alkotmányos reformok során fontos az átmeneti szabályok megfelelő kialakítása, a tisztességes eljárás biztosítása és a jogállami működéshez kapcsolódó garanciák érvényesítése.
A Tűzfalcsoport az uniós forrásokra is felhívta a figyelmet
A Tűzfalcsoport értékelése szerint a Human Rights Watch kritikája olyan időszakban jelent meg, amikor Magyarország számára továbbra is fontos kérdés az uniós támogatásokhoz való hozzáférés. Az Európai Unió több támogatás folyósítását jogállamisági feltételek teljesítéséhez köti.
A portál szerint a nemzetközi jogvédő szervezet figyelmeztetése befolyásolhatja azt is, hogyan ítélik meg a külföldi partnerek a kormány jogállamisági reformokra vonatkozó elképzeléseit.
További egyeztetést sürget a Human Rights Watch
Benjamin Ward, a Human Rights Watch Európa és Közép-Ázsia igazgatóhelyettese szerint a jogállamiság megerősítése csak akkor lehet hosszú távon hiteles, ha az alkotmányos változtatások átlátható módon, megfelelő társadalmi egyeztetés mellett és a jogállami eljárások teljes körű tiszteletben tartásával valósulnak meg.
A szervezet összegzése szerint a jogállamiság helyreállítását célzó reformok sikerének egyik legfontosabb feltétele az alkotmányos garanciák következetes alkalmazása, valamint az érintett szereplők érdemi bevonása a döntéshozatali folyamatba.
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Brutális átverés! Magyarország problémája nem a korrupció, nem az oktatás, a gazdaság vagy az egészségügy – amivel továbbra is becsapják és egymás ellen hergelik az embereket –, hanem az az illegitim rendszer, amely lehetővé teszi a pártok korlátlan hatalmát, a hazaárulást, a társadalom megosztását, az ország kifosztását, a gyűlöletkeltést, az emberek becsapását és az idegen érdekek beavatkozását.
A problémák ott kezdődnek, hogy minden pusztítás, ami az országban történt az elmúlt száz évben – erkölcsi, lelki, szellemi és anyagi szinten egyaránt –, egy illegitim banda által, illegitim rendszerrel történt, ami ma is folytatódik. Rosenfeld Mátyás volt az, aki az 1936-os szovjet alkotmányt hazánkra igazíttatta Sztálin parancsára.
Vagyis illegitim volt minden tettük, Rákositól, Rosenfeld Mátyástól, a Habsburgokon és Károlyi Mihályon át Kádárig.
Mivel 1989-ben nem történt valódi rendszerváltás és elszámoltatás, és nem lett helyreállítva a történeti alkotmányunk, maradt az illegitim rendszer.
Alkotmány- vagy törvénysértés jogot nem alapít.
A kérdés az, hogy milyen történelmi és jogi alapokon nyugszik a jelenlegi politikai rendszer és mennyire legitim? Ha egy rendszer alapjai eleve illegitimek voltak, akkor felmerül a kérdés: miként válhat legitimmé az arra épülő bármilyen hatalmi struktúra pusztán az idő múlásával?
Itt az ideje rendet tenni a fejekben, és élni alkotmányos jogainkkal, mert különben hamarosan egy diktatúrában fogunk ébredni, és rövid időn belül egy olyan ember-, élet- és Isten-ellenes világot kényszerítenek ránk a világunkat irányító démoni erők, az őket kiszolgáló álszent, hazug politikusokkal karöltve, amelyben már nem akarunk majd élni. Részletek
.png)
