Az Európai Unió 2028 és 2034 közötti többéves költségvetéséről szóló tárgyalások egyre nagyobb figyelmet kapnak. A vita középpontjában az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által képviselt költségvetési elképzelések állnak, amelyek nemcsak a rendelkezésre álló források nagyságáról, hanem az uniós döntéshozatal jövőjéről és a tagállamok szerepéről is szólnak.
Jelentős költségvetési bővítést javasol az Európai Bizottság
Ursula von der Leyen azt szorgalmazza, hogy a 2028 és 2034 közötti időszakra mintegy kétbillió eurós uniós költségvetés álljon rendelkezésre. Ez az előző hétéves pénzügyi ciklushoz viszonyítva hozzávetőleg 60 százalékos növekedést jelentene.
Az Európai Parlament egyes politikai csoportjai ennél is magasabb költségvetést támogatnának, így a végleges összeg a jelenlegi tervekhez képest tovább emelkedhet. A javaslat részeként az Európai Bizottság létszámának bővítése is napirenden van, amely mintegy 2500 új köztisztviselői állás létrehozását jelentheti.
Eltérő álláspontok alakultak ki a tagállamok között
A költségvetési tárgyalások során ismét előtérbe került a nettó befizető és a nettó kedvezményezett tagállamok közötti különbség. Több befizető ország visszafogottabb kiadásokat tartana indokoltnak, míg a kohéziós támogatásokból jelentősen részesülő országok nagyobb költségvetési keretet támogatnak.
A fejlesztési források számos tagállam számára kiemelt jelentőségűek, mivel ezek finanszírozhatják az infrastruktúra-fejlesztéseket, az energetikai beruházásokat, valamint a védelmi iparhoz kapcsolódó projekteket is.
A központosítás kérdése is a vita középpontjába került
A költségvetés nagysága mellett jelentős figyelmet kapnak azok a javaslatok is, amelyek Ursula von der Leyen elképzelései szerint módosítanák az uniós támogatások kezelésének rendszerét. A vita egyik központi eleme, hogy milyen mértékben változna az Európai Bizottság szerepe a források elosztásában.
Az elképzelések szerint megszűnhetne a mezőgazdasági és regionális támogatások jelenlegi, előre meghatározott rendszere, amelyet úgynevezett nemzeti-regionális partnerségi megállapodások válthatnának fel. Ezekről az Európai Bizottság külön-külön tárgyalna mind a 27 tagállammal.
A javaslat támogatói szerint ez rugalmasabb forrásfelhasználást eredményezhet, míg a kritikusok úgy vélik, hogy a Bizottság nagyobb szerepet kaphatna az uniós támogatások jóváhagyásában.
A kelet-közép-európai országok helyzete is téma
A tárgyalások során többször felmerült, hogy az új rendszer különösen érintheti azokat a tagállamokat, amelyek az elmúlt években több kérdésben is vitába kerültek az Európai Bizottsággal. Magyarország, Lengyelország és Szlovákia gyakran szerepel azok között az országok között, amelyek esetében az uniós támogatásokkal kapcsolatos döntések politikai viták részévé váltak.
Magyarország esetében az elmúlt években több uniós forrás kifizetése is késedelmet szenvedett az Európai Bizottság döntései nyomán. A bírálók szerint az új rendszer tovább növelhetné az Európai Bizottság mozgásterét a támogatások jóváhagyásában, míg a javaslat támogatói úgy vélik, hogy Ursula von der Leyen elképzelései hatékonyabb és célzottabb forrásfelhasználást tehetnek lehetővé.
Új uniós bevételi források is szerepelnek a tervek között
A költségvetési csomag részeként felmerült annak lehetősége is, hogy az Európai Unió közvetlen bevételi forrásokhoz jusson. Az elképzelések között szerepelnek a dohánytermékekhez kapcsolódó befizetések, egyes szerencsejátékból származó adóbevételek, valamint szén-dioxid-kibocsátással összefüggő bevételek is.
A javaslat egyik legtöbbet vitatott eleme, hogy ezeknek a bevételeknek a felhasználását milyen intézményi keretek között ellenőriznék, illetve milyen szerep jutna ebben a tagállamoknak. A kérdés az átláthatóság és az elszámoltathatóság szempontjából is fontos témája a jelenlegi egyeztetéseknek.
A tárgyalások tovább folytatódnak
A 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keretről szóló egyeztetések még nem zárultak le. A tagállamoknak a következő hónapokban is tárgyalniuk kell a költségvetés végleges összegéről, a támogatási rendszer működéséről, valamint az Európai Bizottság által javasolt új finanszírozási és forráselosztási mechanizmusokról.
A végleges megállapodás hosszú távon meghatározhatja az Európai Unió pénzügyi működését, a tagállamok fejlesztési lehetőségeit, valamint az uniós támogatások jövőbeni elosztásának rendszerét.
https://jungefreiheit.de/wirtschaft/2026/wie-eu-chefin-von-der-leyen-mitgliedsstaaten-politisch-erpressbar-macht/
.png)
.png)
