Rendkívül gyors jogalkotási folyamat eredményeként már hatályba is lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hatóság létrehozásáról szóló törvény. A jogszabály kedden este megjelent a Magyar Közlönyben, így szerdától hivatalosan is érvényes. Az Országgyűlésnek harminc napon belül meg kell választania a szervezet vezetőit.
A parlament az előző napon fogadta el a törvényt, amelyet az államfői jogköröket gyakorló Forsthoffer Ágnes házelnök még aznap aláírt. A kihirdetést követően a szabályozás azonnal hatályba lépett, ezzel megkezdődhet az új intézmény felállításának folyamata.
Milyen feladatokat kap az új hivatal?
A törvény alapján a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hatóság feladata lesz a közvagyon felkutatása, védelme, valamint a közpénzekkel és közvagyonnal kapcsolatos gazdálkodás ellenőrzése. A jogszabály rögzíti azt is, hogy a szervezet önállóan működik, más állami szerv nem adhat számára utasítást.
Bár a törvény nagy része már hatályos, egyes rendelkezések csak később lépnek életbe. Így például a hivatal bírságolási jogköre a kihirdetést követő tizenötödik naptól lesz alkalmazható.
A hatóság meghatározott esetekben közvagyonvédelmi felügyeletet is elrendelhet, továbbá együttműködik majd a nyomozó hatóságokkal a közvagyont érintő bűncselekmények felderítésében.
Harminc nap áll rendelkezésre a vezetők megválasztására
Az új intézmény élén egy elnök áll majd, akinek munkáját négy elnökhelyettes segíti. A vezetői posztokra az Országgyűlésnek a törvény kihirdetését követő harminc napon belül kell megválasztania a jelölteket.
A négy elnökhelyettes különböző területekért felel majd: a közpénzügyi, a nyomozati, a vádemelési, valamint a fellebbviteli feladatok irányítását látják el. A hivatal elnökének minden év május 31-ig be kell számolnia az Országgyűlésnek az intézmény előző évi tevékenységéről.
Eltérő politikai megítélés
A törvény indoklása szerint az új hatóság létrehozásának célja a közbizalom megerősítése és annak biztosítása, hogy a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóbb legyen. Az indoklás hangsúlyozza, hogy a közvagyon nem szolgálhat magánérdekeket, az esetleges visszaélések feltárása pedig olyan összetett feladat, amely külön erre a célra létrehozott szervezetet igényel.
Az Országgyűlés tiszás többsége kedden fogadta el a törvényjavaslatot. Magyar Péter miniszterelnök történelmi jelentőségű döntésnek nevezte a jogszabály elfogadását, amely szerinte a Tisza egyik legfontosabb vállalásának megvalósítását szolgálja.
A Fidesz ugyanakkor élesen bírálta az új intézmény felállítását. Bóka János frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy az új szervezet egy politikai rendőrséghez hasonlítható, ezért a Fidesz–KDNP képviselőcsoportja nem támogatta a törvény elfogadását.
.png)
