Gulyás Gergely és Rétvári Bence közös parlamenti sajtótájékoztatón fejezte ki tiltakozását a kormány által kezdeményezett alaptörvény-módosítással kapcsolatban. A Fidesz frakcióvezetője a tájékoztatón bejelentette, hogy lemond tisztségéről, mivel véleménye szerint a legnagyobb ellenzéki képviselőcsoport élén olyan politikusnak kell állnia, aki a következő országgyűlési választáson is indulhat.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy az elfogadás előtt álló alaptörvény-módosítás több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek külön-külön is komoly aggályokat vetnek fel, együttesen pedig példátlan változásokat jelentenek a magyar közjogi rendszerben. Kifogásolta többek között a köztársasági elnök leváltását, az Alkotmánybíróság átalakítását, egy külön ügyészség létrehozását, valamint a választójogot érintő korlátozásokat. A sajtótájékoztatón részt vettek azok a Fidesz–KDNP-s képviselők is, akik bojkottálták az Országgyűlés ülését.
A politikus szerint a képviselői mandátumokra vonatkozó 12 éves korlátozás következtében az ellenzéki parlamenti frakciók jelentős része kiszorulhat a demokratikus politikai versenyből. Hangsúlyozta azt is, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök munkájával kapcsolatban nem látott olyan okot, amely indokolná hivatalából történő eltávolítását.
Gulyás bejelentette, hogy a módosítások következtében ő maga sem indulhat a következő országgyűlési választáson, ezért nem tartja helyesnek, hogy továbbra is a Fidesz parlamenti frakcióját vezesse. Egyúttal arra kérte képviselőtársait, hogy olyan új frakcióvezetőt válasszanak, aki a 2030 utáni választásokon is vállalhat jelöltséget.
Beszédében reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi időszak később csupán egy rossz emlékként marad meg, és a magyar demokrácia képes lesz túljutni ezen a helyzeten. Hozzátette, hogy a Fidesz kormányzása alatt szerinte nem történtek ehhez hasonló alkotmányos lépések, ezért a Fidesz–KDNP a jövőben is tiltakozni fog a módosítások ellen.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szintén bírálta az alaptörvény módosítását. Elmondása szerint a KDNP nem kíván részt venni a parlamenti ülésen, mert nem szeretne asszisztálni olyan döntésekhez, amelyeket elfogadhatatlannak tart. Példátlannak nevezte, hogy egy köztársasági elnököt egyetlen alkotmánymódosítással távolítsanak el hivatalából.
A kereszténydemokrata politikus kritikával illette az újonnan létrehozandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt is, amely szerinte túlzott jogosítványokkal rendelkezhet. Véleménye szerint az intézmény működése nemcsak a politikusok, hanem a hétköznapi emberek körében is bizonytalanságot és félelmet kelthet.
Rétvári közölte, hogy Gulyás Gergely döntését követően összehívta a KDNP parlamenti frakcióját, amely végül úgy határozott, hogy nem követi a Fidesz példáját, így a KDNP élén nem lesz vezetőváltás. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy pártja továbbra is határozottan tiltakozni fog az általuk önkényesnek tartott intézkedések ellen.
A sajtótájékoztatót követően Gulyás Gergely közösségi oldalán is részletesen megindokolta lemondását. Bejegyzésében azt írta, hogy döntése nem csupán azért született meg, mert a következő választáson már nem lehet jelölt, hanem azért is, mert nem kíván úgy tenni, mintha a történteknek nem lenne komoly jelentőségük.
Állítása szerint az alaptörvény tizenhetedik módosítása leváltja a köztársasági elnököt, átalakítja az Alkotmánybíróságot, valamint visszamenőleges hatállyal korlátozza az ellenzék parlamenti szerepét. Úgy véli, ezek a változtatások alapvetően befolyásolják a demokratikus működés feltételeit Magyarországon.
Gulyás szerint a módosítás következtében már nem kizárólag a választók dönthetnek arról, hogy kik indulhatnak a választásokon. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években gyakran érte bírálat a Fideszt a jogállamiság helyzete miatt, ugyanakkor állítása szerint pártja korábban nem kezdeményezett hasonló intézkedéseket.
A politikus kiemelte, hogy a szabályozás értelmében elveszíti annak lehetőségét, hogy ismét országgyűlési képviselő legyen. Véleménye szerint a módosítás nem csupán sérti, hanem lezárja a demokratikus jogállam eddig ismert működését, ezért nem kíván részt venni annak legitimálásában, és ezért mondott le a frakcióvezetői tisztségéről.
Zárásként úgy fogalmazott, hogy meglátása szerint a most elfogadott alkotmánymódosítás jelentősen eltér az elmúlt parlamenti ciklusok korábbi változtatásaitól, és hosszú távon is meghatározó következményekkel járhat Magyarország demokratikus működésére.
.png)
