Újabb komoly konfliktus bontakozik ki az Európai Unióban, ezúttal azonban nem elsősorban geopolitikai kérdésekről, hanem több ezer milliárd euró sorsáról és az uniós költségvetés jövőjéről van szó. A vita közvetve a magyarokat is érintheti, hiszen az uniós támogatások, a tagállami befizetések és az esetlegesen megjelenő új uniós bevételi források egyaránt hatással lehetnek a gazdaságra.
A konfliktus középpontjában az Európai Bizottság 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó, közel 2000 milliárd eurós hétéves költségvetési javaslata áll. A tervvel szemben egyre határozottabban lép fel több nettó befizető tagállam, amelyek szerint Brüsszelnek jelentősen vissza kellene fognia a kiadásokat.
Berlinben új front nyílt az uniós költségvetés ügyében
Friedrich Merz német kancellár Berlinben egyeztetett Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország vezetőivel. A hat ország álláspontja szerint az Európai Uniónak a jelenlegi gazdasági környezetben nem újabb és újabb kiadásokat kellene vállalnia, hanem szigorúbb pénzügyi fegyelmet kellene bevezetnie.
A csoportot a sajtóban gyakran „Fukar Hatokként” emlegetik.
A vita tétje rendkívül nagy: a hat ország több száz milliárd euróval kisebb költségvetést szeretne elérni, és a rendelkezésre álló információk szerint a kompromisszum hiányában akár a vétó lehetőségét is felvetették.
Ez azt jelzi, hogy az uniós költségvetésről szóló tárgyalások komoly politikai konfliktussá válhatnak.
Miért sokallják a költségvetési terveket?
Az Európai Bizottság által felvázolt gigantikus összegből számos területet finanszíroznának. Ide tartozhat többek között a zöld átállás, a kohéziós politika, a közös agrárpolitika, a migrációval kapcsolatos programok, az uniós intézményrendszer működése, valamint Ukrajna hosszabb távú támogatása és újjáépítésének finanszírozása.
A kritikus tagállamok azonban úgy látják, hogy az uniós kiadások növelése egy olyan időszakban történne, amikor több ország saját költségvetési problémákkal, lassuló gazdasággal és magas államadóssággal küzd.
Németország helyzete különösen fontos ebben a vitában. Európa egyik legnagyobb gazdasága komoly kihívásokkal szembesül, miközben az ipar, ezen belül az autóipar is jelentős alkalmazkodási kényszer alatt áll.
Merzék álláspontja lényegében az, hogy a nemzeti kormányok nem szeretnének egyre több pénzt átadni Brüsszelnek, miközben otthon is komoly költségvetési problémákat kell kezelniük.
Két tábor, két teljesen eltérő elképzelés
Az uniós költségvetési vita mögött valójában két különböző gazdasági szemlélet feszül egymásnak.
A „Fukar Hatok” kevesebb kiadást akarnak
Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország szerint az EU-nak elsősorban a meglévő források hatékonyabb felhasználására kellene törekednie.
A csoport álláspontja szerint szükség lehet:
- az uniós bürokrácia visszafogására,
- a támogatási rendszerek hatékonyságának felülvizsgálatára,
- a költségvetési kiadások csökkentésére,
- valamint annak megakadályozására, hogy az EU közvetlenül új adóbevételekhez jusson.
A vita egyik legérzékenyebb pontja éppen az, hogy kaphat-e az Európai Unió további saját bevételi forrásokat, amelyek révén kevésbé függene a tagállamok befizetéseitől.
A kedvezményezett országok ragaszkodnak a támogatásokhoz
A másik oldalon azok az országok állnak, amelyek jelentős uniós támogatásokat kapnak. Lengyelország, Spanyolország, Olaszország, Görögország és több közép-európai ország számára a kohéziós támogatások és az agrárforrások komoly gazdasági jelentőséggel bírnak.
Ezeknek az országoknak egy jelentős költségvetési vágás nem egyszerűen technikai változtatást jelentene. Infrastrukturális beruházások, mezőgazdasági támogatások és fejlesztési programok kerülhetnek veszélybe, ha jelentősen csökkennének az elérhető uniós források.
Ezért a déli és keleti tagállamok számára a költségvetés megvágása komoly gazdasági és politikai kockázatot jelenthet.
Az új uniós adók kérdése még nagyobb konfliktust okozhat
A költségvetési vita másik kulcskérdése az EU saját bevételeinek növelése.
Az Európai Bizottság olyan bevételi lehetőségeket is vizsgál, amelyek révén az uniós költségvetés kevésbé függene közvetlenül a tagállami befizetésektől. Ezek között különböző, már meglévő vagy tervezett uniós szintű bevételi források is szerepelnek, például a karbonvámhoz kapcsolódó bevételek, a vállalati adóztatáshoz kötődő megoldások vagy a műanyagokra kivetett hozzájárulás.
A kritikusok attól tartanak, hogy az uniós szintű új bevételek végső soron a vállalkozásokon és a fogyasztókon keresztül jelenhetnek meg.
Ezért a kérdés már nem csupán arról szól, hogy mekkora legyen az uniós költségvetés, hanem arról is, hogy ki rendelkezzen az ehhez szükséges pénzügyi források felett.
Mi lehet ebből a magyarok számára?
A költségvetési háború Magyarország számára sem közömbös.
Ha a nettó befizető országoknak sikerül jelentősen csökkenteniük az uniós büdzsét, az hosszabb távon kevesebb kohéziós és agrárforrást jelenthet a tagállamok számára. Ez érintheti az infrastruktúra-fejlesztéseket, a mezőgazdaságot és számos beruházást is.
Másrészt az uniós saját források bővítése szintén hatással lehet a gazdaságra. Amennyiben az új bevételek növelik bizonyos vállalatok költségeit, azok egy része közvetetten megjelenhet az árakban is.
Éppen ezért a mostani vita valódi kérdése nem pusztán az, hogy Brüsszel mennyit költhet, hanem az is, hogy honnan származzon az ehhez szükséges pénz, és végső soron ki viselje annak terheit.
Ősszel jöhet a döntő összecsapás
A berlini találkozó egyértelmű jelzés lehet arra, hogy az uniós költségvetés elfogadása korántsem lesz egyszerű folyamat.
Friedrich Merz és a nettó befizető országok a kiadások jelentős visszafogását sürgetik, miközben a támogatásokból nagyobb arányban részesülő államok számára a források megőrzése alapvető gazdasági érdek.
Közben Brüsszelnek azt is el kell döntenie, hogyan teremthető elő a következő hét évre tervezett hatalmas összeg.
A következő hónapok egyik legfontosabb uniós kérdése ezért az lehet: ki fizet, ki kap, és mekkora lesz végül a számla?
A döntések következményeit pedig nem csupán a kormányok érzékelhetik. Az uniós támogatások, a vállalkozások költségei, az árak és a gazdasági növekedés miatt a költségvetési vita közvetve az európai, így a magyar háztartások mindennapjaira is hatással lehet.
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Aki azt gondolja, hogy az Európai Unió valami nagyon jótékony, békeszerető, békére hivatott, demokratikus, humanitárius…, az nagyon téved. Az EU-t nem ezért hozták létre. Az EU-t azért hozták létre, hogy szép lassan megszüntesse a nemzetállamokat.
Jelenleg az Európai Unió a globális pénzhatalmi elit játékszere, az őket kiszolgáló globalista politikusoknak köszönhetően.
A következő időszak legnagyobb kérdése nem az lesz, hogy melyik politikus éppen kinek mit hazudik, hanem az, hogy ki és milyen jogrendszer képes megvédeni az országot és az embereket a globális pénzhatalmi elit pusztító terveitől.
.png)
.webp)
