Új lendületet kaphat Magyarországon a szélerőművek építése, a kormány tervei között pedig akár 200 méter magas turbinák telepítése is szerepel. Tóth Máté energiajogász szerint azonban korántsem egyértelmű, hogy a szélenergia jelenti a magyar energiarendszer zöld és gazdaságos jövőjét. Nyolc pontban sorolta fel azokat az érveket, amelyek szerinte komoly kérdéseket vetnek fel a fejlesztésekkel kapcsolatban.
A magyar energiapolitikában ismét központi kérdéssé vált a szélerőművek ügye. A kormány a korábbi jogi korlátozások enyhítésével, illetve megszüntetésével és új szélerőművek építésével növelné a hazai szélenergia-kapacitást. A tervek között akár 200 méter magas szélturbinák is szerepelhetnek.
A fejlesztések támogatói szerint a szélenergia fontos része lehet a jövő energiamixének. Tóth Máté energiajogász azonban egy nyolcpontos elemzésben egészen más megközelítést vázolt fel. Véleménye szerint a szélerőművek esetében nemcsak azt kell vizsgálni, hogy maga az energiaforrás megújuló-e, hanem azt is, hogy a teljes rendszer milyen környezeti, műszaki és pénzügyi terheket jelent.
Tóth Máté nyolc pontban szedte össze az ellenérveket
1. A szélerőművek felépítése sem feltétlenül „zöld”
Tóth Máté szerint már maga a beruházás rendkívül anyagigényes. Egy átlagos, 50 megawattos szélerőműpark esetében több ezer köbméter betonra és több ezer tonna acélra lehet szükség. Ezek jelentős része a turbinák alapozásához és szerkezetéhez kapcsolódik.
Külön problémát jelentenek a turbinalapátok. A kompozit anyagokból készült lapátok újrahasznosítása nehéz, ezért az energiajogász szerint hosszú távon jelentős mennyiségű nehezen kezelhető hulladék keletkezhet.
Az elemzés kitér a ritkaföldfémekre is. A modern, állandó mágneses generátorokban például neodímiumot és diszpróziumot is alkalmazhatnak. Tóth Máté szerint ezek kitermelése és feldolgozása ugyancsak jelentős környezeti terheléssel járhat.
2. A működésnek is lehet környezeti ára
A következő problémakör a szélturbinák működéséhez kapcsolódik. Tóth Máté szerint a forgó lapátok veszélyt jelenthetnek a madarakra és a denevérekre, különösen bizonyos vonulási útvonalak közelében.
Az elemzés szerint a szélerőművek környezetében a folyamatos mozgás, az árnyékhatás és a léginavigációs fényjelzések is befolyásolhatják a környezetet.
Az energiajogász arra is utal, hogy korábbi szélerőmű-engedélyezési ügyekben környezetvédelmi szempontok is felmerültek.
3. Magyarországon nem mindenhol adott a megfelelő szél
A harmadik és egyik legfontosabb kérdés Tóth Máté szerint maga a szélenergia-potenciál.
Vida Ákos, a témával kapcsolatban megszólaltatott müncheni tudósító szintén úgy véli, hogy Magyarország adottságai korlátozottak. Szerinte elsősorban a Kisalföld térségében található olyan szélcsatorna, amely kedvezőbb lehet a szélerőművek számára, az ország nagy részén azonban jóval kevésbé ideálisak a körülmények.
Tóth Máté szerint a gazdaságos működéshez szükséges szélsebesség Magyarország jelentős részén nem áll rendelkezésre megfelelő mértékben. Emiatt a hazai szélerőművek kapacitáskihasználtságát mintegy 20 százalék körülire teszi.
Ez jelentősen elmarad az északi-tengeri szélerőművek kihasználtságától, és a nyugat-európai átlagoktól is.
A magasabb, akár 200 méteres turbinák elvileg javíthatnak a szélviszonyokon, ám Tóth Máté szerint ezzel együtt az is kérdés, hogy az új beruházások mennyire tudnak kedvező adottságú területekre kerülni.
4. A szélenergia egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság
A szél nem akkor fúj erősen, amikor éppen a legtöbb villamos energiára van szükség.
Ezt nevezi az energiaszakma volatilitásnak: a termelés az időjárási körülmények miatt jelentősen és gyorsan változhat.
Tóth Máté szerint a szélerőművek teljesítménye akár néhány óra alatt is jelentősen visszaeshet, vagy éppen megugorhat. Ez komoly kihívást jelent egy olyan villamosenergia-rendszerben, amelynek minden pillanatban egyensúlyban kell tartania a termelést és a fogyasztást.
Az energiajogász álláspontja szerint ezért Magyarországnak elsősorban nagyobb rugalmasságra lenne szüksége, nem pedig olyan új termelőkapacitásokra, amelyek maguk is erősen időjárásfüggők.
5. A szélerőművek a hálózatot is komoly feladat elé állítják
A változó termelés nemcsak energiatermelési kérdés, hanem hálózati probléma is lehet.
Ha egy időszakban hirtelen jelentősen nő vagy csökken a szélerőművek teljesítménye, azt az energiarendszer többi elemének kell kiegyensúlyoznia.
Tóth Máté szerint ez további beruházásokat tehet szükségessé: gyorsan indítható gázturbinás kapacitásokat, energiatárolókat, valamint jelentős hálózatfejlesztéseket.
Vagyis az új szélerőművek ára szerinte nem áll meg a turbina és az alapozás költségénél. A teljes rendszernek is alkalmazkodnia kell a változó termeléshez.
6. Maga a beruházás is rendkívül drága lehet
Tóth Máté a szélerőművek beruházási költségeit is komoly problémának tartja.
Elemzésében egy megawattra vetítve mintegy 1,3–1,6 millió eurós szárazföldi szélerőmű-beruházási költséggel számol. Egy 50 megawattos park esetében ez a hálózati csatlakozással együtt több tízmilliárd forintos induló beruházást jelenthet.
Az energiajogász szerint azonban a teljes költséget tovább növelhetik a szükséges hálózatfejlesztések, energiatárolók és kiegyenlítő kapacitások.
A vita egyik központi kérdése ezért az, hogy mennyi közpénzt és milyen hosszú távú ráfordítást igényelne a szélerőmű-kapacitás nagymértékű bővítése.
7. Tóth Máté szerint maga a megtermelt áram sem olcsó
Az elemzés hetedik pontja már közvetlenül a villamos energia árával foglalkozik.
Tóth Máté által idézett számítások szerint a teljes élettartamra vetített kiegyenlített termelési költség a paksi atomenergia esetében mintegy 12 forint kilowattóránként, az ipari naperőműveknél körülbelül 20–26 forint, míg a meglévő hazai szélerőműveknél 40–42 forint körül alakulhat.
Az elemzés szerint a gyengébb magyarországi széladottságok és az alacsonyabb kapacitáskihasználtság miatt a megtermelt villamos energia fajlagos költsége magasabb lehet.
Tóth Máté szerint ráadásul a szélerőművek esetében nem szabad kizárólag a megtermelt kilowattóra árát nézni. Figyelembe kell venni a hálózatfejlesztés, a tartalékkapacitás, az energiatárolás és az egyéb rugalmassági szolgáltatások költségeit is.
8. Kinek lehet igazán érdeke a magyarországi szélerőmű-boom?
Az elemzés legvitatottabb része a nyolcadik pont.
Tóth Máté szerint Magyarországon nincs jelentős hazai szélturbina-gyártó kapacitás, miközben a globális piacot néhány nagy külföldi vállalat uralja.
Álláspontja szerint egy nagyszabású magyarországi fejlesztés esetében ezért a beruházások jelentős része külföldi gyártókhoz és szolgáltatókhoz kerülhet. A magas hozzáadott értékű berendezések, szoftverek és szervizszolgáltatások külföldi vállalatokhoz kapcsolódhatnak, míg a magyar gazdaságban elsősorban a beruházásokhoz kapcsolódó építőipari munkák maradhatnak.
Tóth Máté ezért különösen erősen vitatja a 4000 megawattnyi új szélerőmű-kapacitás tervét. Szerinte ez a jelenlegi kapacitás sokszorosának kiépítését jelentené, miközben kérdéses, hogy a beruházás milyen arányban szolgálná a magyar gazdaság érdekeit.
A vita valójában nem csak a szélerőművekről szól
A szélerőművek támogatói és ellenzői között zajló vita végső soron arról szól, hogy milyen energiarendszerre van szüksége Magyarországnak.
A szélenergia megújuló energiaforrás, de Tóth Máté elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy egy energiaforrás megújuló jellege önmagában még nem válaszolja meg a gazdaságosság, a hálózati stabilitás, a környezeti hatások és a hosszú távú költségek kérdését.
A kormány által tervezett fejlesztések ezért várhatóan komoly szakmai és politikai vitát váltanak majd ki.
A legfontosabb kérdés pedig talán az marad: Magyarországnak valóban több szélerőműre van szüksége, vagy egy olyan technológiába készülünk milliárdokat fektetni, amely a hazai adottságok mellett nem biztos, hogy a várt eredményt hozza?
.png)
.webp)
