Heves politikai vita alakult ki az Országgyűlésben többek között az új legfőbb ügyész megválasztásáról, a közvagyon sorsáról, az autópálya-koncessziókról, az üzemanyagárakról és a tervezett ukrán kőolajtározóról. A felszólalásokban a kormány és az ellenzéki pártok képviselői élesen bírálták egymás politikáját és korábbi döntéseit.
Baka András: a legfőbb ügyész megválasztása a jogállam szempontjából is fontos
Baka András köztársasági elnök napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy az új legfőbb ügyész megválasztása az ügyészség és a jogállam jövőjét is érinti.
Az államfő szerint demokratikus jogállamban olyan ügyészségre van szükség, amely szakmailag hiteles, intézményileg független és pártatlan. Úgy fogalmazott, hogy az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra került, ezért helyre kell állítani a közbizalmat.
Baka András szerint hosszabb időn keresztül kétségeket ébresztett az ügyészség tényleges függetlenségével kapcsolatban egyes tagjainak vélt vagy valós politikai kötődése is.
Az ellenzéki képviselők az államfő felszólalása alatt nem voltak jelen az ülésteremben.
Magyar Péter: ami a magyaroké, azt vissza kell adni
Magyar Péter felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy szerinte nemzeti minimummá kell tenni a vitatott szerződések és állami vagyonelemek teljes körű átvilágítását.
A miniszterelnök szerint ahol jogsértés történt, ott az államnak érvényesítenie kell a magyar emberek érdekeit, és vissza kell szerezni azt a vagyont, amelyről úgy véli, hogy jogtalanul került magánkézbe.
Beszédében a korábbi kormányokat és a Fidesz–KDNP politikusait is élesen bírálta, azt állítva, hogy jelentős összegek kerültek el a magyar emberektől.
A parlamenti vita közben a házelnök az ülésteremben tapasztalt ellenzéki viselkedést is kifogásolta. Forsthoffer Ágnes szerint az újságolvasásnak és a késésnek nincs helye a parlamenti munkában, és arra kérte a képviselőket, hogy egymás provokálása helyett a választók érdekeit tartsák szem előtt.
Mi Hazánk: a kormány rossz válaszokat ad az elmúlt 16 évre
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője úgy értékelte Magyar Péter beszédét, hogy a miniszterelnök az elmúlt 16 év problémáiról beszélt, miközben saját kormányának felelősségét szerinte nem említette megfelelően.
A politikus azt állította, hogy a kormány Brüsszelben megfogalmazott programot hajt végre, és bírálta az alkotmányos intézmények működésével kapcsolatos döntéseket is.
Toroczkai a médiatanács jövőbeli vezetését és az alkotmánybíró-választás kérdését is szóba hozta. A Mi Hazánk frakcióvezetője közölte: azért nem vettek részt az államfő felszólalásán, mert szerintük nem volt lehetőségük kérdéseket feltenni vagy reagálni.
KDNP: a kormány nem ad megfelelő tájékoztatást az ukrán kőolajtárolóról
Rétvári Bence, a KDNP politikusa a parlamentben elsősorban az ukrán kőolajtároló ügyét támadta.
Azt kifogásolta, hogy szerinte a kormány nem adott megfelelő tájékoztatást arról, milyen megállapodás született az ukrán féllel, illetve milyen szerepe lehet Magyarországnak a tervezett tárolóval kapcsolatban.
Rétvári szerint a kérdés nemzetbiztonsági szempontból is jelentős, ezért szerinte a magyar embereknek részletesebb tájékoztatást kellene kapniuk.
A KDNP politikusa emellett Magyar Péter korábbi ígéreteit is számon kérte, és azt állította, hogy a kormányzással kapcsolatban kevés konkrétum hangzott el.
Fidesz: az alkotmányos intézményrendszert helyre kell állítani
Bóka János, a Fidesz képviselője szintén élesen bírálta a köztársasági elnököt. Szerinte Baka András szerepet játszott az alkotmányos intézményrendszer korábbi átalakításában, ezért a Fidesz képviselői nem tartották indokoltnak, hogy részt vegyenek a felszólalás meghallgatásán.
Bóka azt mondta, hogy pártja helyre kívánja állítani az alkotmányos intézményrendszer működését.
Felszólalásában szóba kerültek az üzemanyagárak, az ukrán kőolajtároló, az autópálya-fejlesztések és a sportegyesületek vezetői posztjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok is.
Tisza: nemcsak a szerződéseket, hanem a felelősöket is meg kell nevezni
Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese egyetértett azzal az elképzeléssel, hogy a vitatott szerződéseket és a közvagyon sorsát át kell világítani.
Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy szerinte nem elegendő pusztán a szerződések nyilvánosságra hozatala. Azt is meg kell állapítani, hogy kik hozták meg az egyes döntéseket, kik írták alá és ellenjegyezték az érintett dokumentumokat.
A politikus szerint a jogi tanácsadók, ügyvédi irodák és döntés-előkészítők szerepét is meg kell vizsgálni azokban az ügyekben, amelyeknél felmerülhet a közvagyon sérelme.
Magyar Péter az autópálya-koncessziót is szóba hozta
A miniszterelnök viszonválaszában az autópálya-koncessziókról beszélt. Állítása szerint a korábbi konstrukció rendkívül nagy összegű közpénz kifizetését eredményezhette volna.
Magyar Péter Mészáros Lőrinc nevét is említette, és azt kérdezte, hogyan növekedhetett ilyen mértékben a vállalkozó vagyona az elmúlt években.
A kormányfő szerint az autópálya-koncesszióhoz kapcsolódó korábbi konstrukció lezárult, és azt állította, hogy az érintett pénzeket más, társadalmi szempontból fontos területekre is lehetett volna fordítani.
A kormányfő arról is beszélt, hogy országos kátyúmentesítési programot indítanak, és további közlekedési fejlesztéseket terveznek.
Mi Hazánk: állami tulajdonba kerüljenek vissza az autópályák
Toroczkai László az autópálya-koncessziók kapcsán azt javasolta, hogy az autópályák működtetése teljes egészében kerüljön állami tulajdonba.
Szerinte Magyarország fontos tranzitország, ezért az autópályák üzemeltetését állami keretek között is nyereségesen lehetne működtetni.
Az ukrán kőolajtárolóval kapcsolatban a politikus arról is érdeklődött, hogyan alakulhat Magyarország energiaellátása a következő években.
Magyar Péter: nem épül ukrán kőolajtároló Magyarországon
A miniszterelnök erre reagálva kijelentette: amíg a jelenlegi kormány van hatalmon, nem épül ilyen kőolajtároló Magyarországon.
Az energiaellátásról szólva arról beszélt, hogy Magyarországnak minél több forrásból kell beszereznie a földgázt és a kőolajat, mert szerinte a diverzifikáció csökkenti az ország kiszolgáltatottságát.
A kormányfő az orosz eredetű kőolaj, az uniós szabályok és a nemzetközi kötelezettségek kérdését is érintette.
Újabb vita a Mészáros Lőrinchez kapcsolódó állításokról
Rétvári Bence újabb felszólalásában azt állította, hogy a kormányfő korábbi munkakapcsolatban állt Mészáros Lőrinccel, és ezt az autópálya-koncesszió ügyével összefüggésben is felvetette.
Magyar Péter erre azt válaszolta, hogy az autópálya-koncesszió előkészítésében sem a Magyar Közút, sem Vitézy Dávid akkori közlekedési államtitkár nem vett részt érdemben, mert a folyamatot szerinte Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda kezelte.
A miniszterelnök azt is állította, hogy a Magyar Közút korábban hiába kérte a szerződés első változatát, mert azt nem bocsátották rendelkezésre.
Fidesz: megszorításokról és üzemanyagárakról is szó esett
Palóc André, a Fidesz képviselője a Tisza gazdaságpolitikáját bírálta. Szerinte a kormány megszorító intézkedéseket készít elő, miközben nem ismert minden részlet arról, hogy az intézkedések milyen területeket érintenek.
Az üzemanyagárak is a vita egyik központi témájává váltak. A Fidesz képviselője Magyar Péter korábbi, 480 forintos benzinárra vonatkozó ígéretét kérte számon.
Kármán András pénzügyminiszter válaszában az államháztartási hiányról és a gazdasági növekedésről beszélt. Elmondása szerint az idei évre magas költségvetési hiánnyal számolnak, ugyanakkor a gazdasági növekedés gyorsulását várják.
A pénzügyminiszter az üzemanyagárak emelkedését elsősorban külső piaci hatásokkal magyarázta. Állítása szerint Magyarországon a régiós összevetésben kedvezőbbek az üzemanyagárak, és az üzemanyag jövedéki adóját nem emelték.
Több ügyben is folytatódik a politikai vita
A parlamenti ülésen elhangzott felszólalások alapján egyszerre több, egymással összefüggő kérdés került napirendre: a legfőbb ügyész megválasztása, az ügyészség függetlensége, a közvagyon sorsa, az autópálya-koncessziók, az üzemanyagárak, az energiaellátás és az ukrán kőolajtároló ügye.
A kormány és az ellenzéki pártok képviselői több kérdésben egymás korábbi döntéseit és állításait vitatták, miközben eltérő álláspontokat fogalmaztak meg az állami vagyon kezeléséről, az energiaellátásról és a gazdaságpolitika irányáról.
(MTI nyomán)

