Magyarországon is feljelenthetővé váltak a homofóbnak vagy transzfóbnak minősített online tartalmak.

A háttértársaság a magyar hatóságtól kiemelt bejelentői jogosultságot kapott az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálya, a Digital Services Act (DSA) alapján.

A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy az ilyen tartalmakat bejelentsék, és azok vizsgálata megkezdődjön. Miközben a felület működésének első két hónapjában egyetlen panasz sem érkezett, maga a rendszer újabb vitát indított el az online véleménynyilvánítás határairól.

A kérdés azért is fontos, mert Európában már korábban is voltak olyan ügyek, amelyekben a közösségi médiában közzétett vélemények miatt indultak jogi eljárások. Finnországban például Päivi Räsänen volt belügyminiszter ügye éveken keresztül húzódott. Az eljárás egyik fontos eleme egy olyan közösségimédia-bejegyzés volt, amely bibliai idézetet is tartalmazott. Az ügyben a véleménynyilvánítás és a vallásszabadság kérdése is központi szerepet kapott.

Az Egyesült Királyságban szintén komoly vita alakult ki az internetes bejegyzések miatt történő rendőrségi intézkedésekről. A Forbes által közölt adatok szerint a brit rendőrség naponta több mint harminc alkalommal intézkedik olyan internetes bejegyzések, újramegosztások vagy karikatúrák miatt, amelyek a hatóságok megítélése szerint sértőek lehetnek valamilyen faji, vallási, szexuális irányultsággal vagy nemi identitással kapcsolatos alapon.

A magyarországi rendszer bevezetése ezért egy szélesebb európai vitába illeszkedik: meddig terjedhet az online jogsértések elleni fellépés, és hol kezdődik a szabad véleménynyilvánítás korlátozása?

A Digital Services Act célja az online tér biztonságosabbá tétele és a jogsértő tartalmakkal szembeni fellépés. Ugyanakkor az ilyen szabályozások alkalmazása felveti azt a kérdést is, hogy miként lehet megőrizni a szólás- és véleményszabadságot, miközben a valóban jogsértő tartalmakkal szemben is hatékonyan fellépnek.

A kérdés tehát Magyarországon is egyre aktuálisabb: a homofóbnak vagy transzfóbnak minősített online tartalmak bejelentésére létrehozott rendszer a valódi jogsértések elleni fellépést erősíti, vagy idővel a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét is korlátozhatja?