Ursula von der Leyen politikája nemcsak Romániát, hanem az Európai Unió számos más tagállamát is társadalmi és gazdasági válságba sodorta – erről beszélt egy romániai médiumnak adott interjúban Viorica Dăncilă volt román miniszterelnök.
A politikus nyilatkozata az Európai Bizottság elnökének tervezett bukaresti látogatása előtt hangzott el. Ursula von der Leyen hétfőn Romániába utazik, ahol Nicușor Dan államfővel, valamint a kormány képviselőivel, köztük a költségvetési és energetikai ügyekért felelős vezetőkkel folytat tárgyalásokat.
Dăncilă szerint az Európai Bizottság jelenlegi vezetésének döntései eltávolították az Európai Uniót az alapító szerződésekben lefektetett működési elvektől, aminek következtében egyre több tagállam kénytelen súlyos gazdasági és társadalmi nehézségekkel szembenézni.
A Green Deal miatt gyárak zárnak be, miközben nem születnek új munkahelyek
A volt román kormányfő különösen élesen bírálta az Európai Unió zöldpolitikáját, amely szerinte komoly károkat okoz az európai gazdaságnak. Úgy látja, hogy a Green Deal következtében számos termelőüzem és ipari létesítmény bezár, miközben ezek helyett nem jönnek létre olyan új kapacitások, amelyek biztosíthatnák a gazdaság működését és a munkahelyek megőrzését.
Dăncilă szerint mindez egyre nagyobb bizalmatlanságot vált ki az európai polgárokból, akik egyre kevésbé fogadják el azokat a döntéseket, amelyek közvetlenül rontják életkörülményeiket.
A volt miniszterelnök úgy véli, hogy a brüsszeli vezetés hibás döntései, valamint a nemzeti kormányok kritikátlan alkalmazkodása egyre erősebb szuverenista mozgalmakat hívott életre Európában. Szerinte ez a folyamat már nem állítható meg.
Egyre több európai utasítja el Brüsszel központosító törekvéseit
Dăncilă arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai társadalmakban egyre erősebb az ellenállás az Európai Bizottság hatalmának további kiterjesztésével szemben.
Véleménye szerint a tagállamok polgárai nem akarják, hogy az Európai Bizottság egyfajta szövetségi kormányként működjön, miközben a nemzeti kormányok mozgástere folyamatosan szűkül. Az emberek emellett nem hajlandók belenyugodni az életszínvonal romlásába sem.
A volt román kormányfő Romániát hozta fel példaként arra, milyen következményekkel járhatnak az uniós energiapolitikai döntések.
Elmondása szerint az EU-val egyeztetett tervek alapján bezárt szénbányák, valamint a fekete-tengeri földgáz kitermelési jogainak külföldi vállalatokhoz kerülése hozzájárultak ahhoz, hogy Románia korábbi energetikai önállósága jelentősen meggyengüljön.
Dăncilă különösen súlyos ellentmondásnak tartja, hogy egy korábban energetikai szempontból önellátásra képes ország ma már Európa egyik legmagasabb villamosenergia-árait kénytelen fizetni.
„Romániának nincs szüksége gazdákra” – kemény üzenet Brüsszelnek
A volt miniszterelnök szerint Bukarestnek változtatnia kellene az Európai Unióval fenntartott kapcsolatain, és fel kellene hagynia azzal a hozzáállással, amelyben Románia alárendelt szerepet vállal Brüsszellel szemben.
Dăncilă egyértelművé tette: Romániának nincs szüksége külső irányítókra, az országnak saját érdekeit kell képviselnie az uniós döntéshozatalban is.
Nyilatkozatában saját miniszterelnöki időszakának gazdasági mutatóit is felidézte. Amikor 2019 októberében kormánya távozott a hivatalából, Romániában az infláció mindössze 1 százalék volt, a költségvetési hiány a GDP 2,8 százalékát tette ki, az államadósság pedig a GDP 37 százalékáról 34 százalékára csökkent.
Az akkori államadósság összege 373 milliárd román lej, vagyis hozzávetőleg 80 milliárd dollár volt.
Ki is Viorica Dăncilă?
Viorica Dăncilă 2018 és 2019 között vezette Románia kormányát, korábban pedig európai parlamenti képviselőként is tevékenykedett.
Mostani nyilatkozata ismét ráirányítja a figyelmet az Európai Unió gazdaságpolitikájával, a Green Deal következményeivel és a tagállami szuverenitás kérdésével kapcsolatos vitákra.
A volt román miniszterelnök kritikája egy olyan időszakban hangzott el, amikor az energiaárak, az ipari versenyképesség, az államadósság és az uniós döntéshozatal központosítása egyre meghatározóbb kérdéssé vált az európai politikában.
Dăncilă álláspontja szerint Európa jövőjét nem a tagállamok mozgásterének további szűkítése, hanem a nemzeti érdekek határozottabb képviselete és a gazdasági önállóság megerősítése szolgálná. A kérdés azonban továbbra is az, hogy Brüsszel hajlandó-e szembenézni az egyre erősödő kritikákkal, vagy folytatja az eddigi irányvonalat.
https://ria.ru/20261108/es-2130160652.html
.png)
