Alekszej Puskov, az orosz Állami Duma külügyi bizottságának vezetője a Twitteren számolt be arról, hogy pénteken, a Normandi Négyek (Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország) Párizsban tartott találkozóját követően Merkel első alkalommal elismerte, hogy a Krím-félsziget már nem fog újra Ukrajnához tartozni.
A pénteki találkozón a nehézfegyverek kivonásáról történt újabb megállapodás, miután Petro Porosenko ukrán elnök az utóbbi hónap során több alkalommal is kijelentette, hogy erővel akarja Ukrajnához csatolni a Krím-félszigetet. A Krím lakossága 2014. március 16-án egy népszavazáson elsöprő többséggel, 83,10%-os részvételi arány mellett 96,77% igen szavazattal döntött az Ukrajnától elszakadásról, és az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásról (a Krím lakosságának mintegy kétharmada orosz). Az ENSZ alapokmánya – elviekben – garantálja a népek önrendelkezési jogát, ennek ellenére a nyugati országok máig nem ismerték el a Krím-félsziget Oroszországgal történő újraegyesülését.
Bár Európában a második világháború és a rendszerváltás(ok) óta is folyamatosan zajlanak háborúk (délszláv háború, jelenlegi ukrán válság), a nyugati országok politikai diskurzusában tabunak számít a határok újrarendezésének lehetősége. A Krím-félsziget sikeres népszavazása és az anyaországhoz történő újracsatlakozása ezt a tabut megdöntötte; rávilágított arra, hogy Európában a XXI. században is lehetséges a határok újrarendezése, és egy kedvező helyzetben más, kisebbségi sorba kényszerített nemzetrészek is újra csatlakozhatnak anyaországukhoz.
Magyarországnak és a magyarságot képviselő politikusoknak elemi érdeke, hogy a Krím-félszigetet Oroszország részeként ismerjék el, mert ezzel kijelentik, hogy a határok módosítása a XXI. század politikai környezetében is lehetséges, és Magyarország több részre szakítása átmeneti helyzet, ami egy kedvező geopolitikai helyzetben az ENSZ alapelveiben összhangban megváltoztatható.
.png)
