Ugyanannak a bírónak, Wellmann Györgynek a tanácsa hagyta jóvá a gyöngyöspatai tanárverők és iskolakerülők százmilliós kártérítését, aki korábban kulcsszerepet játszott abban, hogy a Kúria a bankoknak kedvezve érvényesnek minősítette a devizahitel-szerződések árfolyamkockázatát, ezzel rengeteg adóst taszítva kilátástalan helyzetbe.
A Kúria a napokban helybenhagyta azt a jogerős ítéletet, amely alapján 60 gyöngyöspatai diák családja összesen százmillió forintot tehet zsebre, mert állítólag „szegregálták” őket 2004 és 2011 között a Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Az volt úgymond a „szegregálás”, hogy a buta, tanulni nem tudó vagy nem akaró, társaikat terrorizáló, tanáraikat verő, kezelhetetlen gyerekeket (származásuktól függetlenül) fölzárkóztató osztályokba tették. Így legalább nem akadályozhatták tovább a normális gyermekeket a tanulásban, ők viszont folytathatták ugyanazt, amit addig: a lógást, a nem tanulást, mások terrorizálását. A Kúria döntése országos botrányt kavart, hiszen olyanok juthatnak érdemtelenül komoly pénzhez, akik nemhogy kárt nem szenvedtek el, de jórészt ők maguk okoztak súlyos károkat Gyöngyöspatának. Az ő és családjaik mindennapi terrorjának az eredménye, hogy a magyar gyermekek zöme (és számos cigány is!) elmenekült a Nekcseiből, s inkább a szomszéd település iskolájába járnak. Ha valakiknek kártérítés járt volna, azok a mindennapi terror miatt ingázásra kényszerült diákok és a megvert tanárok. Arról nem is szólva, hogy a kártérítés csődbe sodorhatja Gyöngyöspata önkormányzatát, amelynek a százból nyolcvanmilliót (éves bevételének kétszeresét) kellene kifizetnie…
A magyarok többségét fölháborító ítéletről a Kúria – a járványhelyzet miatt – tárgyalás mellőzésével döntött, s arról egy közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot. Közleményükben azonban nem szerepelt, pontosan kik hozták a döntést. Márpedig ha a törvényhozó és a végrehajtó hatalom esetében fontos és jogos elvárás, hogy tudjuk, ki hoz meg egy-egy döntést, ugyanilyen fontos és jogos elvárás a harmadik hatalmi ág, a jogszolgáltatás esetében is tudni, ki a felelős egy-egy országos fölháborodást keltő ítéletért. (Javaslom, ne használjuk többé az „igazságszolgáltatás” megnevezést a bíróságokra, hiszen nem igazságot, csupán egyfajta, saját értelmezésük szerinti jogot szolgáltatnak.)
A PestiSrácok.hu kíváncsi volt rá, kik döntöttek a százmilliós gyöngyöspatai kártérítésről, ezért kérdéseinket elküldtük a Kúria sajtóosztályának. Válaszukból kiderült, hogy az ügyben döntő bírói tanács tagjai
- Wellmann György, Pataki Árpád és Bajnok István voltak.
A tanácsot Wellmann György vezette. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy (Patakin kívül) nem ugyanazok hoztak most ítéletet, akik tavaly decemberben a már jogerős gyöngyöspatai ítélet végrehajtásának felfüggesztésére irányuló alperesi kérelmet elutasították. Azt a bírói tanácsot ugyanis még Baka András volt főbíró vezette, s Pataki mellett Istenes Attila volt a tagja. A Kúria tájékoztatása szerint Baka immár felmentési idejét tölti, júniusban nyugdíjba vonul. (Ismert, ő perelte be Strasbourgban Magyarországot, miután a Legfelsőbb Bíróság átalakítása után nem maradhatott az utódszervezet vezetője. Az emberi jogi bíróság több mint 30 millió forintos kártérítést ítélt meg neki. Az a strasbourgi bíróság, amelynek egyébként ő maga is tagja és elnökhelyettese volt 1991 és 2008 között…)
Darák Péter, a Kúria elnöke és Wellmann György, a testület polgári kollégiumának vezetője 2013-ban (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
De vissza Gyöngyöspatához! A százmilliós kártérítést szentesítő kúriai tanácsot tehát Wellmann György vezette. Az a Wellmann György, akinek neve a devizahitelesek kálváriájakor egyszer már körbefutott az országon, és nem éppen finom jelzők kíséretében. Ugyanis a Kúria polgári kollégiumának vezetőjeként kulcsszereplő volt egy olyan jogegységi határozat meghozatalában, amely sok adóst minden reményétől megfosztott. 2014 júniusában maga Wellmann számolt be ennek a jogegységi határozatnak a tartalmáról a sajtónak. Wellmannék kimondták: szerintük nem ütközik jogszabályba és jó erkölcsbe a devizaalapú kölcsönszerződés, és nem tekinthető uzsorás vagy színlelt szerződésnek sem.
- Ráadásul leszögezték: nem minősíthető érvénytelennek az a szerződés, amely banki árfolyamkockázatot tartalmaz, csak ha az ügyfél saját maga tételesen bebizonyítja, hogy nem tájékoztatták őt megfelelően annak veszélyeiről. Ez a jogegységi határozat aztán sok száz, sok ezer adósnak az utolsó lökést jelenthette a szakadékba. Hiszen ettől kezdve az árfolyamkockázatra alapozott perindítások zöme kudarcra volt ítélve. Márpedig az adósok pluszterheinek 80 százaléka épp az árfolyamkockázatból származott (nem pedig az egyébként érvénytelennek minősített árfolyamrésből, ami mindössze a terhek egy-két százalékát jelentette).
Wellmann György 2016 áprilisában újabb botrányba keveredett. Kiszivárgott egy levele, amelyet a Bankszövetség alelnökéhez és főtitkárához címzett, s amelyben bocsánatot kért a Bankszövetségtől egy előző év decemberében született, a devizahitelesekre nézve kedvező döntés miatt. Ráadásul Wellmann megígérte, hogy a legfőbb bírói fórum – bankokra nézve kedvezőtlen – ítélete nem lesz irányadó a későbbi, hasonló ügyekben hozott döntésekre… Íme, így fest munka közben a „független”, „pártatlan”, „kiegyensúlyozott” magyar jogszolgáltatás egyik magasrangú vezetője…
.png)
