Egyre gyakrabban kerül elő a közbeszédben a BlackRock neve. Egyesek szerint csupán egy hatalmas vagyonkezelőről van szó, mások viszont úgy vélik, hogy a globális háttérhatalom egyik legfontosabb központja. A Patrióta műsorában Boros Imre és Bogár László arra vállalkozott, hogy szétválassza a tényeket az összeesküvés-elméletektől.
Mi is az a BlackRock, és miért ennyire meghatározó?
A BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelője, amelynek kezelt eszközállománya nagyobb, mint sok ország teljes éves gazdasági teljesítménye. Részesedései megtalálhatók a pénzügyi szektorban, az energiapiacon, a technológiai óriásoknál és a hadiiparban is.
Ez azt jelenti, hogy a cég közvetve vagy közvetlenül szinte minden kulcsfontosságú iparágban jelen van, miközben az átlagember alig tud valamit a működéséről.
Összeesküvés vagy globális hálózat?
Bogár László szerint a legnagyobb veszély nem önmagában a BlackRock mérete, hanem az a globális hálózat, amelynek része. Ez a rendszer kereszt-tulajdonlásokon, politikai kapcsolatokon és pénzügyi összefonódásokon keresztül működik.
A hálózat lényege, hogy mindent lát és mindent tud, miközben saját működése szinte teljesen láthatatlan marad a nyilvánosság előtt. Ez az a pont, ahol sokak szerint a háttérhatalom fogalma már nem puszta fantázia.
Európa miért lett ennyire kiszolgáltatott?
A beszélgetés egyik legerősebb állítása szerint Nyugat-Európa mára különösen védtelenné vált a globális pénzügyi érdekekkel szemben. Ennek oka elsősorban a közbeszéd kontrollja és a kritikus hangok elhallgattatása.
Azokat, akik a nagy globális cégek befolyásáról beszélnek, gyakran szélsőségesnek vagy összeesküvés-hívőnek bélyegzik. Így a valódi vita lehetősége megszűnik, miközben a döntések zárt körökben születnek.
Európában mára gyakorlatilag nem létezik valódi közbeszéd ezekről a kérdésekről. Nem azért, mert ne lennének problémák, hanem azért, mert aki beszélni mer róluk, azt azonnal megbélyegzik.
Ahogy Bogár László fogalmazott: aki a globális hálózatokról, a háttérhatalom működéséről vagy a nagy pénzügyi szereplők befolyásáról beszél, azt minimum megbélyegzik.
A leggyakrabban alkalmazott bélyeg pedig nem más, mint az, hogy az illetőt szélsőségesnek vagy egyenesen „nácinak” nevezik. Ez a címke nem vitát indít, hanem lezárja azt. A cél nem az érvek cáfolata, hanem az, hogy az adott személy elveszítse a megszólalás jogát a nyilvánosság előtt.
Ez különösen Nyugat-Európában működik hatékonyan, ahol a történelmi múlt miatt a „náci” bélyeg morális bénultságot okoz. Aki megkapja, az védekezésképtelenné válik, függetlenül attól, hogy amit mond, igaz-e vagy sem.
Az eredmény egy olyan közeg, ahol a közbeszéd nem a valós problémákról szól, hanem előre meghatározott, biztonságos témák körül forog. Így a nagy globális cégek befolyása érintetlen marad, miközben a társadalom elveszíti az önvédelmi reflexeit.
Háború és gazdasági érdekek
Boros Imre szerint a nagy pénzügyi alapok történelmileg mindig érdekeltek voltak a háború fennmaradásában. Egy fegyveres konfliktus során mindkét fél finanszírozható, az újjáépítés pedig újabb hatalmas profitforrást jelent.
Az ukrajnai háború és az újjáépítés körüli tervek mögött is erős gazdasági érdekek sejlenek fel, amelyekben olyan szereplők jelennek meg, mint a BlackRock vagy a Vanguard.
Magyarország és a belpolitikai következmények
A műsor egyik kulcskérdése az volt, hogy mit jelenthet Magyarország számára, ha multinacionális cégekhez köthető szereplők jelennek meg a politikában. Felmerült Magyar Péter neve is, valamint az a jelenség, hogy globális vállalati háttérrel rendelkező szakemberek tűnnek fel új politikai formációk környékén.
Az elemzők szerint ez nem személyes kérdés, hanem struktúrális probléma: vajon a nemzeti érdekek vagy a multinacionális érdekek kerülnek előtérbe.
Konteó vagy kimondatlan valóság?
A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy ezek a rendszerek nem attól félnek, ha valaki dühösen támadja őket, hanem attól, ha pontosan megnevezik és feltárják a működésüket. A összeesküvés-elmélet bélyege gyakran eszköz arra, hogy a kellemetlen kérdések el se hangozzanak.
A tudás, a bátorság és a becsület az a három erény, amely nélkül egyetlen társadalom sem képes megvédeni önmagát.
