Az elmúlt hétvégén több vezető európai lap szinte egyszerre közölte a legújabb szenzációt: „Oroszország akár már az év vége előtt megtámadhatja a NATO-t.”
Ez jelentős gyorsítás a korábbi nyugati riogatásokhoz képest. Korábban ugyanis még arról szóltak a figyelmeztetések, hogy az oroszokkal való elkerülhetetlen háború valamikor 2029–2030 körül következhet be. Most viszont hirtelen több évvel előrébb került a feltételezett időpont.
A szenzáció forrása az amerikai The Wall Street Journal által közölt „exkluzív információ” volt, amely állítólag meg nem nevezett tisztviselőktől, illetve „új amerikai hírszerzési jelentésekből” származik.
A lap szerint korábban ezek a jelentések még azt állították, hogy Oroszország az ukrajnai háború lezárása után támadhatja meg a NATO-t. Azóta azonban változás történt az amerikai hírszerzés vezetésében, és állítólag maga az értékelés is módosult. Az új állítás szerint Moszkva akár még az ukrajnai hadműveletek lezárása előtt megpróbálhatja „próbára tenni” a szövetséget egy úgynevezett korlátozott invázióval.
Szinte ezzel egy időben azonban különös incidens történt a lipcsei repülőtéren egy ismeretlen drónnal. A nyugati sajtóban és politikai körökben pedig egymás után jelentek meg azok a kijelentések, amelyek szerint a NATO elleni támadás tulajdonképpen már meg is történt.
És természetesen az első számú gyanúsított Oroszország lett.
Mindmáig nem világos, hogy az ismeretlen módon a német repülőtér kifutópályájára került drónnak milyen bizonyítható kapcsolata lenne Oroszországgal.
Az eset részleteiről a sajtó szinte percről percre új információkat közölt, miközben a történet egyes elemei folyamatosan változtak. Először arról számoltak be, hogy a drón egy lőszerekkel megrakott ukrán katonai repülőgép közelében jelent meg. Később kiderült, hogy a drón jelenlétét már órákkal korábban észlelték a repülőtér közelében. Ezután pedig arról érkeztek hírek, hogy az ukrán repülőgép valójában üres volt.
A történet végül egy újabb, meglehetősen nehezen hihető részlettel egészült ki: állítólag egy halálos mennyiségű robbanóanyagot szállító drónt egy buszsofőr „hatástalanított”, aki a beszámolók szerint szinte menet közben rúgta le a levegőből.
A történet még az ukrán propaganda egyik korábbi, széles körben kigúnyolt állítását is felidézi, amely szerint egy kijevi nő egy befőttesüveggel ütött le egy drónt.
A német közösségi médiában számos karikatúra és mém jelent meg a lipcsei történetről, ami jól mutatja, hogy sokan maguk is kétkedve fogadták a beszámolókat. Ennek ellenére az állítást továbbra is komolyan, kész tényként mutatják be a közvéleménynek.
Máris Oroszországot hibáztatják
A rejtélyes drón orosz kapcsolatait a német politikusok egy része szinte azonnal megállapította, még azelőtt, hogy a vizsgálat eredményei megszülettek volna.
A németországi oroszellenes politikusok közül többen rögtön Oroszországra mutattak.
„A drónnal végrehajtandó bomba létrehozása mögött Oroszország áll!” – jelentette ki kategorikusan Marie-Agnes Strack-Zimmermann, az Európai Parlament biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságának vezetője.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg Roderich Kiesewetter, a Bundestag képviselője is. Szerinte Oroszország folyamatosan teszteli a Nyugat reakcióképességét, és egyre intenzívebben próbálja Európába kiterjeszteni a háborút, mert a Nyugat túl gyenge és határozatlan, ráadásul gyakran lehetővé teszi Oroszország számára, hogy következmények nélkül megússza az ilyen akciókat.
Kiesewetter szerint a lipcsei drónnal kapcsolatos feltételezett terrorakció beleillik az orosz katonai stratégia rendszerébe.
Érdemes felidézni, milyen kijelentéseket tettek ugyanezek a politikusok az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása után.
Strack-Zimmermann akkor azonnal arról beszélt, hogy Oroszország így próbál csapást mérni Németország gazdaságára. Kiesewetter pedig nyíltan „állami terrorizmussal és hibrid hadviseléssel” vádolta Oroszországot, és a gázvezetékek felrobbantását „orosz szabotázsakciónak” nevezte.
Ezek a politikusok ma már kevésbé beszélnek arról, hogyan halad az Északi Áramlat ügyében folyó eljárás, különösen az ukrán állampolgárokkal szembeni nyomozás és bírósági eljárás.
Nem kizárt, hogy egy-két év múlva, amikor kiderülhet, ki állt a lipcsei drónincidens mögött, ugyanezek a politikusok szintén „elfelejtik” majd korábbi kijelentéseiket. Ettől azonban továbbra is Oroszországot hibáztathatják majd Európa problémáiért.
Már a NATO 4. cikkelye is szóba került
A német kormányzati tisztviselők egyelőre óvatosabban nyilatkoznak a történtekről, és azt hangsúlyozzák, hogy meg kell várni a vizsgálat eredményét.
A német sajtó egy része azonban éppen ezt a visszafogottságot bírálja.
A Tagesspiegel például azt kérdezte a belügyminisztertől: „Miért nem mondja ki Dobrindt azt a szót, hogy Oroszország?”
A lap szerint ugyanis sokak számára már most egyértelműnek tűnik, hogy ki helyezhette el azt a különös drónt a repülőtér közelében, amelynek állítólag hibás volt a gyújtószerkezete.
Németországban már olyan politikusok is vannak, akik legalább a NATO-szerződés 4. cikkelyének alkalmazását sürgetik. Ez a rendelkezés a szövetségesek közötti konzultációt írja elő olyan esetekben, amikor valamelyik tagállam biztonságát fenyegetés éri.
Ezt többek között Roderich Kiesewetter is szorgalmazta.
Az eszkaláció ezen a lépcsőn tovább haladva könnyen eljuthat egy sokkal súlyosabb konfliktusig, végső soron pedig akár egy globális háborúig.
A mérsékeltebb németországi Oroszország-kritikusok – például a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia korábbi vezetője, Wolfgang Ischinger – úgy vélik, hogy egyelőre korai lenne a NATO 4., még inkább az 5. cikkelyének alkalmazása.
Ugyanakkor szerintük az állítólagos „agresszióra” az Európai Uniónak és a NATO-nak közösen kellene reagálnia.
Ischinger ráadásul összekapcsolta a lipcsei repülőtérnél történt incidenst a közelgő németországi választásokkal is, és úgy fogalmazott: Oroszország olyan módon viselkedik, hogy feltételezhető a részvétele az Európa ellen folyó katonai műveletekben.
Vagyis ismét ott tartunk: az oroszokat tekintik a támadónak.
A berlini orosz nagykövetség is reagált
A berlini orosz nagykövetség a megalapozatlannak nevezett vádakra reagálva felidézte azokat a korábbi botrányokat is, amelyek végül eredmény nélkül zárultak, és egyben figyelmeztette a német közvéleményt.
Álláspontjuk szerint Németország számára jelenleg nem Moszkva állítólagos, de bizonyítatlan „hibrid támadásai” jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem azok a politikusok, akik egy Oroszországgal hamarosan bekövetkező háború forgatókönyveit dolgozzák ki, és arra próbálják felkészíteni a német társadalmat, hogy abban részt kell majd vennie.
A párhuzamok az Északi Áramlat felrobbantásával és más, korábban Oroszországnak tulajdonított incidensekkel maguktól adódnak.
Érdemes ezeket felidézni és összehasonlítani, majd feltenni a kérdést: vajon más magyarázat is elképzelhető-e?
Egyes szakértők óvatosan azt a lehetőséget is felvetették, hogy akár egy ukrán „hamis zászlós” műveletről lehetett szó. Ez azonban egyelőre feltételezés, amelynek bizonyításához további vizsgálatokra lenne szükség.
A német média erre sok esetben azonnal a „kremlbeli propagandisták” kifejezéssel reagál, anélkül, hogy érdemben megvizsgálná az adott állítás tartalmát.
Folyamatosan emelkedik a „fenyegetettség” szintje
Az európai politikai kommunikáció egyik legfontosabb eleme az orosz fenyegetés érzésének fenntartása.
A társadalmakban folyamatosan fenn kell tartani azt a benyomást, hogy Oroszország közvetlen veszélyt jelent Európára, mert ez politikai magyarázatot adhat a növekvő katonai kiadásokra és a társadalmi erőforrások háborús célokra történő átcsoportosítására.
A háború hamarosan elkezdődik.
Pontosabban: azt állítják, hogy már elkezdődött.
Illetve… még nem kezdődött el.
De már szinte elkezdődött.
Forrás: RIA Novosti nyomán – Vlagyimir Kornyilov
.png)
.webp)
