Az energia kérdése Magyarország jövője szempontjából az egyik legfontosabb terület. Az elmúlt időszakban több hivatalos dokumentum – köztük OECD-jelentések, európai bizottsági dokumentumok, az RRF mérföldkövei és a Magyar Közlöny – is foglalkozott a zöld átállással, a megújuló energiával, ezen belül pedig a szélenergia fejlesztésével.
A dokumentumok alapján több olyan vállalás is megjelent, amely jelentősen megkönnyítené a szárazföldi szélerőművek magyarországi telepítését.
199 méteres tornyok és 700 méteres távolság
Az RRF-hez kapcsolódó vállalások között szerepel a szárazföldi szélenergia fejlesztésének ösztönzése. Ennek részeként a szélturbinák maximális magasságát 199 méterre emelnék, miközben a lakóterületektől előírt minimális távolságot 700 méterre csökkentenék.
Emellett legalább 25 kiemelt szárazföldi szélenergia-fejlesztési övezet kijelölése és az engedélyezési eljárások felgyorsítása is szerepel a tervek között.
A távolság kérdése különösen fontos. A korábbi szabályozás szerint egy szélerőmű és egy lakott terület között akár 12 kilométeres távolságot kellett biztosítani. A most ismertetett vállalás ehhez képest 700 méterre csökkentené ezt a távolságot.
Ez nem egyszerű technikai módosítás. Teljesen más helyzetet teremthet, hiszen olyan területek is alkalmassá válhatnak szélerőművek telepítésére, amelyek korábban a távolsági előírás miatt szóba sem jöhettek.
Jogosan merül fel tehát a kérdés: mit jelent mindez azok számára, akik ilyen létesítmények közelében élnek? Milyen hatással lehet a településekre, a tájképre és az ott élők mindennapjaira?
Az Európai Bizottság és az OECD elvárásai
Az Európai Bizottság dokumentumai szerint gyorsítani kell a megújuló energiaforrások terjedését. Ennek érdekében egyszerűsíteni kell az engedélyezési folyamatokat, könnyebbé kell tenni a hálózati csatlakozást, fejleszteni kell a szélenergia infrastruktúráját, bővíteni kell az energiatárolási lehetőségeket, valamint okosmérők és dinamikus villamosenergia-árak bevezetésére is szükség lehet.
Az OECD szintén a megújuló energia fejlesztésének gyorsítását szorgalmazza. A szervezet külön kiemeli, hogy a szélenergia fejlődését korábban szigorú szabályok akadályozták, és az engedélyezési eljárások további gyorsítását is szükségesnek tartja.
A cél között szerepel az 1 gigawattos szélerőművi kapacitás elérése is.
Az OECD ugyanakkor egy nagyon fontos problémára is felhívja a figyelmet: a szél- és napenergia időjárásfüggő. Emiatt nagyobb villamosenergia-hálózatra, több energiatárolóra és rugalmasabb villamosenergia-rendszerre van szükség.
Vagyis a kérdés valójában nem egyszerűen az, hogy szélerőmű igen vagy nem.
A valódi kérdések sokkal összetettebbek:
Mennyi szélerőművet akarunk? Hol épüljenek meg? Mennyibe kerül a szükséges hálózatfejlesztés? Mennyibe kerül az energiatárolás? Ki fizeti meg ezeket a költségeket? És mi biztosítja Magyarország folyamatos áramellátását akkor, amikor éppen nem fúj a szél?
Mennyire alkalmas Magyarország a szélenergia hasznosítására?
Magyarország nem tartozik Európa legszelesebb országai közé. Nem hasonlítható például Dániához, Hollandiához vagy az északi-tengeri térséghez.
A magyar kutatások hazánkat mérsékelt szélviszonyú országként írják le. Ennek egyik oka földrajzi elhelyezkedésünk: Magyarország a Kárpát-medence közepén fekszik, a környező hegységek pedig jelentősen befolyásolják a légáramlásokat.
Ezért az ország különböző területei között is jelentős eltérések lehetnek.
A magyar szélatlasz alapján a kedvezőbb adottságú térségek elsősorban az északnyugati országrészben, különösen a Kisalföldön találhatók, de más területeken is lehetnek megfelelő adottságok.
Ugyanakkor az ország jelentős részén szerényebbek a szélviszonyok. Éppen ezért minden konkrét beruházás előtt részletes, helyszíni mérésekre van szükség.
Nem helytálló tehát azt állítani, hogy Magyarországon egyáltalán nincs hasznosítható szélenergia. Az viszont ugyanúgy túlzás lenne, ha azt mondanánk, hogy az ország minden része kiválóan alkalmas szélerőművek telepítésére.
A valóság ennél jóval árnyaltabb.
Hogyan működik egy szélturbina?
A modern szélturbinák sokkal nagyobbak és fejlettebbek, mint a korábbi évtizedek berendezései. Magasabb tornyokat és nagyobb rotorlapátokat használnak, amelyek olyan magasságban működnek, ahol általában kedvezőbbek a szélviszonyok.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy 200 méteres magasságban mindig megfelelő erősségű szél fúj. Csupán azt, hogy átlagosan kedvezőbbek lehetnek a körülmények.
A legtöbb mai szélturbina körülbelül 3 méter/másodperces szélsebességnél kezdi meg az áramtermelést. Ez nagyjából 11 km/órás szélsebességnek felel meg.
A névleges teljesítményt jellemzően 12–14 méter/másodperces szélsebességnél érik el, ami körülbelül 43–50 km/óra.
Ha a szél sebessége eléri a 25 méter/másodpercet, vagyis nagyjából 90 km/órát, a turbina biztonsági okokból automatikusan leáll.
Ez nem meghibásodást jelent, hanem a berendezés védelmét szolgálja.
Fontos fogalom a kapacitástényező is. Ez azt mutatja meg, hogy egy erőmű egy év alatt átlagosan mennyit termel a maximálisan lehetséges termeléséhez képest.
Egy például 5 megawattos szélturbina tehát nem azt jelenti, hogy egész évben folyamatosan 5 megawattot termel. Ez a maximális teljesítménye megfelelő szélviszonyok mellett.
Mi történik, amikor nem fúj a szél?
Ez az egyik legfontosabb kérdés.
A kórházaknak, gyáraknak, közlekedési rendszereknek és otthonoknak akkor is szükségük van villamos energiára, amikor a szélturbinák éppen nem tudnak megfelelő mennyiséget termelni.
Éppen ezért a szél- és napenergia időjárásfüggősége komoly műszaki kihívást jelent. Nagyobb villamosenergia-hálózatra, energiatárolásra és rugalmas rendszerre van szükség ahhoz, hogy az ellátás folyamatos maradjon.
Egy szélerőmű sem karbantartásmentes
Egy modern szélturbina összetett ipari berendezés. Generátorokból, csapágyakból, hidraulikus rendszerekből, elektronikus vezérlésből, érzékelőkből, fékrendszerekből és számos mozgó alkatrészből áll.
A működéshez kenőanyagokra és olajokra is szükség van. A hajtóművekben típustól függően akár több száz liter, egyes esetekben akár 200–1400 liter hajtóműolaj is lehet.
A főcsapágyak, a lapátállító mechanizmusok és az elfordító rendszerek szintén rendszeres kenést és ellenőrzést igényelnek.
A karbantartás során vizsgálják többek között a csapágyakat, a hajtóműveket, a fékrendszert, a hidraulikát, az elektromos rendszereket és a rotorlapátokat. Utóbbiakat például villámcsapások, repedések és kopás szempontjából is ellenőrizni kell.
A szélturbinákat jellemzően 20–25 éves élettartamra tervezik. Ezt követően vagy felújítják, vagy leszerelik és korszerűbb berendezésre cserélik.
Az acél és a fémalkatrészek jelentős része újrahasznosítható. A kompozit rotorlapátok újrahasznosítása azonban továbbra is komoly műszaki kihívást jelent, ezért világszerte új technológiákat fejlesztenek ezen a területen.
Ki építi meg a szélerőműveket?
Egy másik fontos kérdés, hogy a beruházásokból mekkora érték marad Magyarországon.
Jelenleg Magyarországon nincs olyan hazai turbina- vagy lapátgyártó iparág, amely önállóan ki tudná szolgálni a nagyobb szélerőmű-projekteket.
Az európai piacot elsősorban nagy nemzetközi gyártók uralják, így például a Vestas, a Nordex, a Siemens, az Enercon és a GE Vernova.
Magyar vállalkozások természetesen részt vehetnek a beruházásokban. Építhetik az alapokat, utakat, kábelhálózatokat, végezhetnek földmunkát, szerelést és egyéb kapcsolódó feladatokat.
A legnagyobb értékű berendezések – a turbinák, lapátok, generátorok, elektronikai és vezérlési rendszerek – azonban jellemzően külföldről érkeznek.
Ezért egy több száz milliárd forintos beruházás esetében jogosan merül fel a kérdés: mekkora része marad Magyarországon, és mekkora része kerül a külföldi gyártókhoz?
A konkrét magyar projektek beszállítói jelenleg még nem minden esetben ismertek, ezért erre pontos választ nem lehet adni. Az azonban látható, hogy az európai piacot néhány nagy nemzetközi gyártó uralja.
Mit jelenthet a 700 méteres távolság?
Elsőre a 700 méter akár jelentős távolságnak is tűnhet. Egy közel 200 méter magas szélturbina esetében azonban érdemes más szemszögből is megvizsgálni ezt a számot.
Összehasonlításként: a Pécsi TV-torony nagyjából 197 méter magas. Egy 199 méteres szélturbina tehát körülbelül ekkora magasságú, miközben erre még a rotorlapátok is ráépülnek.
Egy körülbelül 5 megawattos turbina lapátjai akár 70–80 méter hosszúak is lehetnek. A teljes szerkezet legmagasabb pontja így típustól függően akár 250–280 méter körül is lehet.
És nem feltétlenül egyetlen turbináról beszélünk, hanem akár egész szélerőműparkokról.
Zaj
A szélturbinák működésének egyik leggyakrabban felmerülő kérdése a zaj.
A turbina forrásánál jelentős hangteljesítmény keletkezik, de ez a távolsággal csökken. Ezért a forrásnál mért érték nem azonos azzal, amit egy lakóházban hallani lehet.
Ettől azonban a zaj bizonyos körülmények között 700 méteren is érzékelhető lehet, különösen éjszaka, amikor a vidéki környezetben kisebb a háttérzaj.
Ezért a zajhatásokat minden egyes beruházásnál helyszíni mérések és számítások alapján érdemes vizsgálni.
Infrahang és alacsony frekvenciájú zaj
A turbinák alacsony frekvenciájú hangokat és infrahangot is kibocsáthatnak.
A bemutatott kutatási eredmények alapján nincs bizonyíték arra, hogy a lakóterületeken jellemző infrahang önmagában közvetlenül megbetegítené az embereket. Az alacsony frekvenciájú zaj ugyanakkor egyes emberek számára zavaró lehet.
Ezért itt sem pusztán az a kérdés, hogy létezik-e ilyen hatás, hanem az, hogy egy adott lakóhelyen mekkora zajterhelés jelentkezik.
Árnyékvillogás
Bizonyos napszakokban a forgó lapátok árnyéka a közeli épületekre vetülhet. Ezt nevezik shadow flickernek, vagyis árnyékvillogásnak.
Ez nem egész nap és nem minden ingatlannál jelentkezik, de bizonyos helyzetekben zavaró lehet. Éppen ezért egyes országokban ezt külön modellezik és szabályozzák.
Napelemek
A szélturbina árnyéka időszakosan a háztetőn található napelemekre is vetülhet. Ez nem jelenti azt, hogy a napelem ettől teljesen leáll, de az árnyékos időszakban csökkenhet a termelése.
Ennek mértéke helyszínenként változik, ezért ezt is konkrét számításokkal lehet meghatározni.
Fények és tájkép
A nagy szélturbinákon repülésbiztonsági fények is lehetnek, amelyek egyes embereket zavarhatnak.
Ez nem feltétlenül egészségügyi kérdés, hanem életminőségi és tájképi szempont.
Aki korábban mezőt, erdőt vagy a település szélét látta az ablakából, annak a környezetét jelentősen megváltoztathatja egy több száz méteres ipari létesítmény megjelenése.
Ez önmagában nem feltétlenül jó vagy rossz, de mindenképpen változás, és az ott élők számára ez fontos szempont lehet.
Ingatlanárak
Az ingatlanok értékére gyakorolt hatás sem egyszerűen megválaszolható.
Egyes kutatások szerint bizonyos helyeken a szélerőművek közelsége átmenetileg negatív hatással lehet az ingatlanárakra, különösen a beruházás bejelentése és megépítése körüli időszakban.
Más esetekben ez a hatás később enyhülhet vagy normalizálódhat.
Ezért itt sem lehet általános szabályt felállítani. Azt azonban szintén nem lehet kijelenteni, hogy a szélerőműveknek biztosan semmilyen hatásuk nincs az ingatlanokra.
Madarak és denevérek
A szélerőművek természetvédelmi szempontból is vizsgálatra szorulnak.
A madárütközések előfordulhatnak, a denevérek pedig bizonyos helyszíneken különösen érzékenyek lehetnek.
Ezért egyes esetekben a turbinák működését bizonyos időszakokban korlátozhatják vagy leállíthatják, illetve monitoringot végezhetnek.
Ez nem összeesküvés-elmélet, hanem természetvédelmi kérdés, amelyet minden konkrét helyszínen vizsgálni kell.
Mezőgazdaság és földhasználat
Maga a turbina nem foglal el egy egész mezőt, ugyanakkor az üzemeltetéshez utakra, alapozásra, daruzási területre, földkábelekre és szervizutakra is szükség van.
A mezőgazdasági művelés bizonyos mértékig a turbina körül is folytatható, de hogy a gazdálkodás pontosan mennyivel változik, az helyszínenként eltérhet.
A földkábelek elektromos és mágneses teret is létrehoznak, ugyanakkor ez nem azonos a nagyfeszültségű légvezetékek környezetében tapasztalható helyzettel.
A legfontosabb kérdés: hogyan biztosítható az energiabiztonság?
Nem az a kérdés, hogy egy szélturbina önmagában jó vagy rossz.
A kérdés az, hogy Magyarország milyen energiarendszert akar a jövőben.
Mennyi szélerőműre van szükség? Hol érdemes ezeket felépíteni? Mennyibe kerül a hálózat fejlesztése? Milyen energiatárolási kapacitásra lesz szükség? Mi történik akkor, amikor nem fúj a szél?
És legalább ilyen fontos az is, hogy egy több száz milliárd forintos beruházásból mekkora érték marad a magyar gazdaságban.
A megújuló energia fontos része lehet az energiarendszernek, de az energiabiztonság legalább ilyen fontos szempont.
Ha a korábbi 12 kilométeres távolsági szabály helyett 700 méterre kerülhetnek a szélturbinák a lakóterületekhez, akkor nem elegendő ezt pusztán technikai változtatásként kezelni.
Minden egyes beruházásnál komolyan meg kell vizsgálni a zajt, az árnyékvillogást, a lakókörnyezetet, a tájképet, az ingatlanokat, a napelemeket, a mezőgazdasági területeket, valamint a madarakra és denevérekre gyakorolt hatásokat.
Az energiaellátás biztonsága fontos. A megújuló energia is fontos. De az ott élő emberek érdekeit ugyanúgy figyelembe kell venni.
A kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy szélerőművet építsünk-e vagy sem. Hanem az, hogy hol, mennyit, milyen feltételekkel, milyen költségek mellett, és milyen garanciákkal építsünk.
A videó az alábbiakban tekinthető meg:
.png)
.webp)
