Szeptember 27-én két fontos kérdésről szavaznak Svájcban. Az egyik kezdeményezés az ország semlegességének szigorítását célozza, a másik pedig azt szeretné elérni, hogy a Svájcban elfogyasztott élelmiszerek legalább 70 százalékát belföldön állítsák elő.
A két népszavazás olyan kérdéseket érint, amelyek túlmutatnak a mindennapi politikai vitákon: szó van Svájc külpolitikai mozgásteréről, a katonai együttműködésről, a szankciókról, az élelmiszer-biztonságról, a mezőgazdaságról, valamint a környezet- és ivóvízvédelemről.
Szigorúbb semlegességet szeretnének Svájcban
Az első kezdeményezés a svájci semlegesség alkotmányos megerősítését és szigorúbb értelmezését szorgalmazza. A kezdeményezés azt szeretné, hogy Svájc semlegessége tartós és fegyveres semlegességként jelenjen meg az alkotmányban.
A javaslat korlátozná Svájc lehetőségét arra, hogy katonai vagy védelmi szövetségekhez csatlakozzon, illetve háborúban álló országokkal szemben gazdasági vagy diplomáciai szankciókat alkalmazzon. A kezdeményezés ugyanakkor kivételt tenne abban az esetben, ha Svájcot katonai támadás érné.
A kezdeményezés támogatói szerint a szigorúbb semlegesség hosszú távon is garantálná Svájc különleges nemzetközi státuszát, és nagyobb távolságot biztosítana az ország számára a katonai és geopolitikai konfliktusoktól.
Az ellenzők ezzel szemben arra hívják fel a figyelmet, hogy Svájc jelenleg is együttműködik más országokkal biztonsági kérdésekben, és bizonyos nemzetközi szankciókhoz is csatlakozhat. A svájci kormány hivatalos tájékoztatása szerint például az Ukrajna elleni orosz támadást követően Svájc nagyrészt átvette az Európai Unió szankcióit.
A szeptember 16-án közzétett felmérések alapján a kezdeményezés támogatottsága elmaradt az elutasítókétól. A 20 Minuten/Tamedia által ismertetett kutatásban 31 százalék támogatta, míg 68 százalék elutasította a javaslatot. Egy másik, YouGov-felmérés 30 százalékos támogatottságot és 63 százalékos elutasítást mért.
Fontos azonban, hogy ezek közvélemény-kutatási adatok, nem pedig a népszavazás eredményei. A végső döntést szeptember 27-én a svájci választók hozzák meg.
70 százalékos hazai élelmiszer-termelést szeretnének
A második kezdeményezés az élelmiszer-biztonság kérdését helyezi középpontba. A cél az, hogy a Svájcban elfogyasztott élelmiszerek legalább 70 százalékát az országon belül állítsák elő.
A kezdeményezés emellett nagyobb hangsúlyt helyezne a fenntartható mezőgazdaságra, a növényi eredetű élelmiszerek termelésére, a környezet és a biodiverzitás védelmére, valamint az ivóvíz és a termőföldek védelmére. A hivatalos svájci tájékoztatás szerint a célokat az elfogadást követő tíz évben kellene megvalósítani.
A kezdeményezés támogatói szerint a nagyobb hazai termelés csökkenthetné Svájc külföldi élelmiszerimporttól való függőségét, és erősíthetné a svájci mezőgazdaságot.
Az ellenzők viszont arra hivatkoznak, hogy a 70 százalékos önellátási arány jelentős változásokat követelne a mezőgazdaságban. A svájci szövetségi kormány adatai szerint jelenleg a svájci mezőgazdaság valamivel kevesebb mint az ország élelmiszer-szükségletének felét fedezi, a többit importból biztosítják.
A felmérések alapján ennél a kezdeményezésnél is az elutasítás állt előrébb. A szeptember 16-i 20 Minuten/Tamedia-kutatásban mindössze 29 százalék támogatta a javaslatot. A YouGov ugyancsak 29 százalékos igen és 65 százalékos nem arányt mért.
Miért érdekes Svájc példája Magyarország számára?
A két svájci népszavazás azért is figyelemre méltó, mert olyan kérdésekről szól, amelyek közvetlenül érintik az ország külpolitikáját, gazdaságát és a lakosság mindennapi életét.
Az egyik kezdeményezés a semlegesség jövőbeli alkalmazásáról szól, a másik pedig arról, hogy milyen mértékben támaszkodjon Svájc saját mezőgazdasági termelésére és milyen környezetvédelmi követelmények érvényesüljenek.
Svájcban a népszavazásoknak komoly szerepük van a politikai döntéshozatalban. A szeptember 27-i szövetségi szavazáson például éppen ez a két országos kezdeményezés kerül a választók elé.
A svájci rendszer példája ezért Magyarországon is felvetheti a kérdést: vajon bizonyos jelentős külpolitikai, gazdasági vagy társadalmi ügyekben indokolt lenne-e közvetlenebb módon kikérni a választók véleményét?
Korábban is volt hasonló kezdeményezés
A svájci választók nemrég egy másik, bevándorlással és a népesség növekedésével kapcsolatos kezdeményezésről is döntöttek. A javaslat azt célozta, hogy Svájc lakossága hosszabb távon ne haladja meg a tízmillió főt. A kezdeményezést a választók 54 százaléka elutasította.
Ez is azt mutatja, hogy Svájcban a választók közvetlenül dönthetnek olyan kérdésekről, amelyek hosszú távon is meghatározhatják az ország politikáját és gazdasági irányát.
A szeptember 27-i két népszavazás eredménye ezért nemcsak Svájc számára lehet érdekes. A semlegesség, az élelmiszer-biztonság, a hazai termelés, az importfüggőség és az állampolgárok közvetlen politikai részvétele Magyarországon is rendszeresen felmerülő kérdések.
A svájci szavazók vasárnap arról döntenek, hogy kívánnak-e változtatni a jelenlegi szabályokon. A közvélemény-kutatások alapján jelenleg mindkét kezdeményezés elutasítása áll előrébb, de a végső döntést kizárólag a szavazás eredménye mutatja majd meg.
A videóban részletesebben is bemutatjuk, pontosan mit tartalmaz a két kezdeményezés, milyen érvek hangzanak el mellettük és ellenük, valamint hogyan alakult a választói támogatottság a szavazás előtti időszakban.
.png)
