A Legfőbb Ügyészség szeptember 22-én Magyar Péter, valamint Hankó Balázs és Seszták Miklós országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését is kezdeményezte. Az ügyészség hivatalos tájékoztatása szerint a mentelmi jog felfüggesztése után nyílhatna lehetőség a büntetőeljárások lefolytatására.
Magyar Péter ügyében a kezdeményezés hátterében a 2024-ben, egy budapesti szórakozóhelyen történt telefonos incidens áll. Az ügyészség álláspontja szerint a telefon elvételével, majd annak Dunába dobásával összefüggésben lopás gyanúja merült fel.
Éles reakció érkezett Magyar Pétertől
A politikus videóban reagált az ügyészségi kezdeményezésre, és vitatta az eljárás hátterét. Megszólalásaiban azt kifogásolta, hogy szerinte az ügyét más, kormánypárti politikusokat érintő ügyekkel együtt kezelik.
A konfliktus ezután a közösségi médiában is folytatódott. Magyar Péter egy, az ügyészséggel és a mentelmi jogával foglalkozó Telex-bejegyzés alatt is hozzászólt, majd külön bejegyzésben kérdőjelezte meg a Legfőbb Ügyészség által hangoztatott törvényességi és pártatlansági szempontokat.
Az ügyészség erre külön közleményben reagált. A szervezet hangsúlyozta, hogy működésének mércéje a törvényesség, a pártatlanság és a törvény előtti egyenlőség, ugyanakkor nem hagyja szó nélkül a szervezetet vagy munkatársait súlyosan bíráló kijelentéseket.
Alkotmányjogi kérdéseket is felvet a vita
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak nyilatkozva úgy értékelte, hogy a helyzet alkotmányjogi szempontból is felvet kérdéseket. Értelmezése szerint más megítélés alá eshet egy politikus általános kritikája, mint amikor a végrehajtó hatalom vezetője egy olyan büntetőügy kapcsán támadja nyilvánosan az ügyészséget, amelyben maga is érintett.
Az alkotmányjogász ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a politikai kritika önmagában még nem jelent jogellenes beavatkozást. A véleménynyilvánítás szabadsága a kormányfőt is megilleti.
A probléma akkor válhat jogi szempontból súlyosabbá, ha a politikai nyilatkozatok egy konkrét büntetőeljárás kimenetelének befolyásolására irányulnak. Lomnici szerint ilyen eset lehet például, ha utasítás, fenyegetés vagy valamilyen retorzió kilátásba helyezése jelenik meg.
Mit mond az ügyészség függetlenségéről az alkotmányjog?
Az alkotmányjogász szerint az ügyészség működésének egyik fontos garanciája, hogy konkrét ügyekben nem lehet külső utasításokkal meghatározni, milyen döntést hozzanak az ügyészek.
Ezért különösen érzékeny helyzet állhat elő akkor, ha a végrehajtó hatalom vezetője saját ügyében nyilvánosan kérdőjelezi meg az ügyészség szakmai hitelességét vagy pártatlanságát. Lomnici értelmezése szerint egy ilyen konfliktus közvetett intézményi nyomásként is értelmezhető, még akkor is, ha önmagában a politikai bírálat nem jogellenes.
A lényeges jogi különbség tehát az, hogy egy politikus szabadon megfogalmazhatja a véleményét az ügyészség működéséről, de ez nem jelentheti azt, hogy pozícióját felhasználva konkrét ügyben kívánja meghatározni az eljárás irányát vagy eredményét.
A mentelmi jogról az Országgyűlés dönthet
A mostani ügy következő fontos állomása az Országgyűlés lehet. Magyar Péter 2026 májusától országgyűlési képviselőként rendelkezik mentelmi joggal, ezért annak felfüggesztéséről a parlament dönthet.
A szeptember 28-ra összehívott rendkívüli ülés napirendjén a Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogával kapcsolatos kérdések is szerepelnek. Az Országgyűlés honlapjára feltöltött indítvány szerint a képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséről is szavazás várható.
Fontos különbség, hogy a mentelmi jog felfüggesztése önmagában nem jelent bűnösséget és nem azonos egy jogerős büntetőbírósági döntéssel. A döntés azt teszi lehetővé, hogy az adott képviselővel szemben – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a büntetőeljárás folytatódhasson.
A parlamenti döntéssel így újabb szakaszába léphet a Magyar Péter és az ügyészség között kialakult konfliktus, miközben a vita már nem csupán politikai kommunikációs kérdésként, hanem az ügyészség függetlenségével és a végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás kapcsolatával összefüggő alkotmányjogi kérdésként is megjelent.
https://www.facebook.com/telexhu/posts/pfbid02ZLKh9MB4JxYqqUPf11noyppkxnQGyEi6CnKHV4yw3zdixSbLMiaQZmh74FdS5HD9lhttps://www.facebook.com/telexhu/posts/pfbid02ZLKh9MB4JxYqqUPf11noyppkxnQGyEi6CnKHV4yw3zdixSbLMiaQZmh74FdS5HD9l
.png)
