A Tisza-frakció Baka Andrást jelölte a köztársasági elnöki tisztségre, a döntés azonban több olyan kérdést is felvethet, amely a következő időszakban kellemetlen helyzetbe hozhatja Magyar Pétert és pártját. Különösen azért, mert a Tisza korábban egy politikán kívülről érkező, civil államfőjelöltet ígért.
Az Országgyűlés kedden szavazhat az új köztársasági elnök személyéről. A Fidesz ugyanakkor már jelezte, hogy nem kíván részt venni a választási folyamatban.
Eredetileg egészen más jelöltben gondolkodtak
Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a Tisza eredeti elképzelése jelentősen eltért a mostani helyzettől. Mint mondta, kezdetben Polgár Judit neve merült fel köztársasági elnökjelöltként.
Az ő személye sokkal inkább megfelelt volna annak a korábbi tiszás elképzelésnek, amely szerint egy valóban civil, a politikai világtól távol álló személyt szeretnének az államfői székben látni.
Dornfeld szerint azonban a Polgár Judit jelölése körül kialakult helyzet után a valóban civilként szóba jöhető személyek már kevésbé lehettek hajlandók vállalni azt a politikai környezetet, amely egy ilyen tisztséggel járna.
Az elemző példaként Romsics Ignácot is megemlítette. Szerinte az ilyen, politikán kívülről érkező személyek nem feltétlenül akarták volna vállalni azt a bizonytalanságot és politikai kockázatot, amely a Tisza működésével járhat.
Baka András múltja miatt is magyarázkodhat a Tisza
Baka András személyének különös jelentőséget ad, hogy korábban éppen azt a jogi megoldást kifogásolta, amelynek következtében 2011-ben megszűnt a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztsége.
Az új Alaptörvény létrehozta a Kúriát, amely a Legfelsőbb Bíróság jogutódja lett. Az átmeneti rendelkezések következtében Baka András elnöki megbízatása 2012. január 1-jén, az eredetileg meghatározott időpont előtt mintegy három és fél évvel megszűnt.
Dornfeld László szerint emiatt különösen érdekes, hogy Baka most egy olyan állami tisztség elfogadására készül, amelynek betöltésére az őt korábban érintő jogi változások után kerülhet sor.
Az elemző szerint ez bizonyos szempontból ironikus helyzet, hiszen Baka korábban éppen az ilyen módon történő elmozdítást kifogásolta.
Nem teljesen politikán kívüli szereplőről van szó
A Tisza korábbi kommunikációjában fontos elem volt, hogy olyan köztársasági elnököt szeretnének, aki a civil világból érkezik, és nem kötődik a pártpolitikához. Baka András esetében azonban ez a szempont nem tekinthető teljesen egyértelműnek.
Baka 1990 és 1991 között országgyűlési képviselőként is dolgozott az MDF színeiben, bár nem volt a párt tagja. Későbbi pályafutása azonban elsősorban a bírói hivatáshoz kötődött.
1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.
Dornfeld szerint Baka korábbi közéleti és szakmai szerepvállalásai miatt a Tiszának később még magyarázatot kellhet adnia arra, hogy a jelölt mennyiben felel meg annak a korábban hangoztatott elképzelésnek, miszerint egy politikán kívül álló, minden párttól független személyt szeretnének az államfői posztra.
Az 1956-os forradalom ügye is előkerülhet
A jelölés kapcsán Baka András korábbi nemzetközi bírói szerepe is ismét a figyelem középpontjába kerülhet.
Dornfeld László felidézte, hogy Baka 2008-ban tagja volt annak a nemzetközi bírói testületnek, amely megsemmisítette a magyar bíróság Korbely János ügyében hozott elmarasztaló ítéletét. Korbely Jánost az 1956-os forradalom idején történt eseményekkel, illetve az általa vezetett sortűzzel összefüggésben ítélték el.
Baka korábban azt is bírálta, amikor a Fidesz a 2006-os rendőri fellépések áldozatainak jogi rehabilitációja érdekében semmisségi törvényt fogadott el.
Mindezek miatt az elemző szerint Baka András személye korántsem tekinthető vitáktól mentesnek. A Tisza számára pedig problémát jelenthet, ha a következő időszakban egyre több figyelem irányul a jelölt korábbi döntéseire és közéleti szerepvállalásaira.
A Fidesz nem vesz részt az államfő megválasztásában
A Fidesz közölte, hogy nem kíván részt venni az új köztársasági elnök megválasztásának folyamatában.
Dornfeld László szerint ez politikai szempontból tudatos döntés lehet. Úgy véli, hogy amennyiben a Fidesz részt venne a folyamatban, azzal azt a benyomást kelthetné, hogy legitimálja a Tisza jelöltjét és az általa kezdeményezett eljárást.
A távolmaradással ugyanakkor világossá teszi saját álláspontját: Baka András a Tisza jelöltje, és a Fidesz nem kívánja támogatni azt a folyamatot, amelynek eredményeként ő töltheti be az államfői tisztséget.
A Tisza szerint Baka lehet az intézmény megújításának garanciája
A Tisza-frakció szombati ülésén döntött Baka András jelöléséről. A jogász és egyetemi tanár elfogadta a felkérést, így kedden már az Országgyűlés előtt lesz a döntés.
A Tisza a jelölés bejelentésekor azt közölte, hogy Baka András személyében látják a legnagyobb garanciát arra, hogy a köztársasági elnöki intézmény visszanyerje méltóságát és képes legyen betölteni az ország egységét megjelenítő szerepét.
A párt szerint olyan államfőre van szükség, aki nem egyetlen pártot vagy politikai oldalt képvisel, hanem valamennyi magyar állampolgár érdekeit szem előtt tartja.
A választás azonban egy korábbi tiszás ígéret szempontjából is érdekes fordulatot jelent. Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy olyan köztársasági elnököt szeretnének, aki a civil világból érkezik, és még jogi végzettségre sincs feltétlenül szüksége.
Ehhez képest végül egy nagy szakmai és közéleti múlttal rendelkező jogász, egyetemi tanár és korábbi vezető bíró lett a befutó.
Baka András jelölése így nem csupán személyi döntésként értékelhető. A következő időszakban az is komoly vita tárgya lehet, hogy a Tisza korábban meghirdetett, politikától független és civil államfőre vonatkozó elképzelése mennyire egyeztethető össze Baka András szakmai és közéleti előéletével.
Forrás: ORIGO nyomán
.png)
.webp)
